Az ÁSZ ellenőrzéseinek általános tapasztalata, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága alapvetően sikeres, szembetűnő ugyanakkor a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. A jelentések rámutattak, hogy a támogatási rendszer széttagolt, a pénzek felhasználása pedig nem hatékony.
Tervezni kell
A 2007-től uniós finanszírozással megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló beruházási projektek ellenőrzése során az ÁSZ a hazai igényeket és erőforrásokat összehangoló középtávú fejlesztési terv hiányára hívta fel a figyelmet – ismertette a részleteket az ügyben már év végi interjújában is részleteket elmondó Domokos László. A részben uniós forrásból megvalósult munkahely-teremtési programok ellenőrzésekor pedig kiderült, hogy 2004 és 2010 között a támogatási rendszer széttagolt és nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét pedig nem hangolták össze. A számvevőszéknek hasonló tapasztalatai voltak a vidékfejlesztési támogatásokkal, valamint a 2011. évi zárszámadás ellenőrzésével kapcsolatban is – tette hozzá az ÁSZ elnöke.
A megbeszélésen Domokos László hangsúlyozta: olyan összehangolt, jól tervezett stratégiára van szükség, amely javítja a magyar társadalom életszínvonalát, munkahelyeket és hozzáadott értéket teremt, segíti a fenntartható fejlődést, serkenti a beruházásokat, katalizátorként támogatja a gazdasági növekedést, ám eközben nem növeli az eladósodottságot, az ország külső kitettségét.
Több ezer milliárdot kapunk
A találkozón Cséfalvay Zoltán kiemelte: le kell vonni a 2007 és 2013 közötti időszak tapasztalatait és a következő fejlesztési ciklusban az uniós forrásokat célzottabban, kevésbé elaprózottan, hatékonyabb intézményrendszerben kell felhasználni. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy rövidesen véglegessé válik az a nagyságrend, amelyet Magyarország felhasználhat a strukturális alapokból és a kohéziós alapból. Egy biztos, több ezer milliárd forint felhasználásáról van szó – mutatott rá Cséfalvay Zoltán.
Az NGM államtitkára szerint fontos változás, hogy a következő tervezési időszakban – szemben a jelenlegi kevesebb mint egyötödnyi részesedéssel – az összes elérhető uniós forrás 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani.
