A kormányfő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában – arra a felvetésre, miszerint lehetséges-e, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter váltsa Simor Andrást márciusban a központi bank élén – elmondta, hogy semmilyen döntés nem született ebben a kérdésben.
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a nyilatkozatot kommentáló, befektetőknek összeállított gyorselemzésében azt a következtetést vonta le, hogy Matolcsy György MNB-elnöki jelölése továbbra sem kizárt, és a miniszterelnök valószínűleg még mindig gondolkodik ebben a lehetőségben. Ash véleménye szerint levonható az a következtetés is, hogy Matolcsy György szeretné a tisztséget; ezt tükrözte a monetáris politikáról nemrégiben írt cikke, amely „állásjelentkezésnek tűnt”.
Matolcsy a legesélyesebb az MNB élére
A Standard Bank vezető londoni stratégája szerint az eredeti menetrend valószínűleg az volt, hogy Matolcsy György követi Simor Andrást az MNB-elnöki tisztségében, ám a kormányfőt meglepetésként érhette a nemzetgazdasági miniszter jelölésének lehetőségével szemben kibontakozott széles körű ellenállás, és az a devizapiaci reakció is, amely Matolcsy Györgynek a monetáris politikáról kifejtett nézeteit fogadta a héten.
Timothy Ash szerint valószínűleg „most folyik a gondolkodás” arról, hogy Matolcsy György legyen-e az MNB-elnök, vagy egy másik, kompromisszumos jelölt, aki azonban szintén „nagyon-nagyon erőteljesen összehangolná” a pénzügypolitikát a kormánnyal. Ash megítélése szerint Orbán Viktor „nagyon lojális” nemzetgazdasági miniszteréhez, akire bárki másnál inkább hallgat gazdaságpolitikai kérdésekben. Az elemző szerint ezért változatlanul Matolcsy György van elsődleges pozícióban ahhoz, hogy átvegye az MNB-elnöki tisztséget a márciusban távozó Simor Andrástól.
Az új évben az egyik legfontosabb feladat a bizalom helyreállítása a magyar bankszektor és a kormányzat, illetve a magyar bankok és az ügyfelek között, mert enélkül nem állhat helyre a normál üzletmenet a pénzintézeti szektorban – mondta korábban Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség elnöki teendőket ellátó alelnöke.
A Népszabadság úgy értesült, a kormány készen áll rá, hogy konszolidálja a kapcsolatokat a bankszektorral, és ez várhatóan tavasszal, Simor András jegybankelnök távozása körül konkrét lépésekben is megmutatkozhat.
A Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal az MTI-nek adott interjúban leszögezte: a magyar jegybank ma az egyik legfüggetlenebb Európában. Ez annak is köszönhető – magyarázta –, hogy az Európai Unió korábban olyan követeléseket támasztott a magyar kormánnyal szemben, amelyeket a legtöbb tagállamától nem vár el.
Növekedésösztönzést várnak az új jegybankelnöktől
Az MNB élén esedékes váltás lehetséges kihatásaival más nagy londoni házak elemzői is már behatóan foglalkoztak, egyöntetűen arra a következtetésre jutva, hogy a kormány növekedésösztönzési céljait támogató jelölt kiválasztása a legvalószínűbb.
Az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdászai úgy fogalmaztak, hogy akár Matolcsy György lesz az új MNB-elnök, akár nem, az mindenképpen nagyon valószínű, hogy a nemzetgazdasági miniszter által a követendő monetáris politikáról hangoztatott nézetek a Fidesz nézetei, és ezeket a nézeteket osztani fogja a jegybank új vezetője, bárkire essen is választás. A Barclays londoni elemzői valószínűnek nevezték, hogy az MNB a vezetőváltás után mennyiségi enyhítésbe kezd vállalati kötvények és állampapírok másodpiaci felvásárlásával.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport elemzői legutóbbi helyzetértékelésükben szintén azt jósolták, hogy a váltás után a kormány várhatóan az eddiginél sokkal aktívabb növekedésösztönzésre kéri majd a jegybankot. A ház londoni elemzői szerint az MNB élén esedékessé váló vezetőváltás a következő hónapok fő eseménykockázata a magyar gazdaságban.
Pozitív meglepetés esetén négy százalékig csökkenhetne az alapkamat
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport szakértői elemzésükben közölték: véleményük szerint ha olyan MNB-elnök váltja Simor Andrást, akit a piac „gyengének” minősít, akkor 5 százalék lenne a jegybanki alapkamat alsó határa a jelenlegi enyhítési ciklus végén. Ám ha a piacot „nagyon pozitív meglepetés” éri egy magasan képzett és függetlennek elismert közgazdász kinevezésével, akkor a ház elemzői szerint lehetőség nyílhat arra, hogy az MNB 4 százalékig csökkentse alapkamatát.
Hasonló következtetésre jutottak a Capital Economics közgazdászai is, akik szerint esetleg éppen az szabhat korlátot a további kamatcsökkentéseknek, ha az MNB élére olyan jelölt kerül, aki lojális a kormányhoz. Ez ugyanis a ház szerint a magyar kockázati felárak emelkedését eredményezheti, ami viszont a monetáris alapállás szigorítását kényszerítheti ki.
