Elmondta: a közvélemény-kutatások szerint az ügyfelek zöme még mindig bízik a pénzintézetében, sőt ragaszkodik a bankjához, ennek ellenére általánosságban rossz a bankrendszer megítélése. Ez annak tudható be, hogy az utóbbi időben a bankszektorra vonatkozóan olyan közhelyes megállapítások, üzenetek jelentek meg, amelyek kifejezetten ártottak a bankszakmának – hangsúlyozta az alelnök.
Bizalom, bizalom, bizalom
„Ebben a szakmában, ágazatban a legjelentősebb tőke a bizalom, a bizalom nélkül a bankszektor nem tud normálisan működni, bizalom kell a vállalatoknak a hitelek felvételéhez, a bankoknak a hitel nyújtásához. Röviden, kiszámítható és megbízható partnerség kell a bankok és partnereik, a bankok és a kormány között” – emelte ki Gyuris Dániel.
Kifejtette: 2012-ben a bankszektor tevékenységét számos olyan szabályozási lépés, extra teher bevezetése nehezítette, amely elbizonytalanította a bankokat a közép- és hosszú távú terveik, üzletpolitikai elképzeléseik összeállításában. A gazdaságpolitika gyakorlatilag mindent, már irracionális módon, az államháztartási hiánycél teljesítésének rendelt alá, és ezzel komoly növekedési áldozatokat eredményezett hosszú távon is. Ezen gazdasági környezethez alkalmazkodó vállalkozói kör nem tehetett mást, mint túlélő üzletmenetre állt át.
A régiós leszakadás megakadályozása
A bankszövetségi vezető szerint 2013 talán az utolsó év, hogy „megakadályozzuk egy hosszú távú strukturális régiós leszakadás bekövetkeztét”. „Csak egy előretekintő, a kölcsönös bizalmat mind üzeneteiben, mind a jogi környezet kiszámíthatóságában egymást erősítő négyszögre – a kormányra, a lakosságra, a vállalkozói körre, a pénzügyi közvetítő rendszerre – alapozott növekedésösztönző gazdaságpolitikai program hozhat fordulatot. A növekedés beindításának a banki hitelezés a leggyorsabb, leghatékonyabb eszköze, ha mind a vállalkozások, mind a lakossági ügyfelek bizalommal, bizakodással használják a meglévő banki struktúrákat a szolgáltatások és hitelajánlatok elfogadásában” – mutatott rá.
A bankrendszer képes arra, mind tőkehelyzete, mind infrastrukturális kiépítettsége és likviditást biztosító képessége alapján, hogy egy tiszta, átlátható, garanciákat adó keretrendszerben partner legyen egy növekedési paktum eszközeinek gyors, hatékony közvetítésében a vállalkozások és a lakosság felé. „Ezt a gazdaságpolitikának nem kihasználni, meg nem engedhető luxus” – húzta alá Gyuris Dániel.
A stratégiai ágazatok és a kkv-k támogatása
Az alelnök szerint a pénzintézeteknek a stratégiai ágazatok – így az információ-technológia, a gépjárműipar, a gyógyszergyártás, a mezőgazdaság és élelmiszeripar – mellett erősíteni kell a szerepvállalásukat a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott szolgáltatások terén.
„Ebben az évben napon belüli forintutalás kiépítésével jelentős segítséget kapott ez a szektor pénzügyeinek hatékonyabb, olcsóbb bonyolításához, és bizton állíthatom, hogy az állami garanciarendszerrel közösen növekedési pályára állíthatók a kis- és közepes cégek, a fejlesztéseket vállaló kkv-k, ha partnert találnak a céljaikat elfogadó, visszaigazoló, az állammal közös hangnemet megütő bankszektorral” – emelte ki Gyuris Dániel.
Az ország egyik legnagyobb versenyelőnye
Hangsúlyozta: ma az ország egyik legnagyobb tartaléka, versenyelőnye, hogy stabil pénzügyi közvetítőrendszere van, amely nem szorul állami segítségre, ellentétben az EU-országok többségében működő bankokkal. Emellett a bankszektor és kormány rendezett viszonya a növekedésnek nemcsak minimális feltétele, de annak motorjává is válhat – tette hozzá.
Gyuris Dániel szerint tévhit, hogy Magyarország „túlbankosodott” ország, különösen akkor, ha a hazai adatokat a nyugat-európai államok, vagy a versenytárs országok bankszektorbeli számaival vetjük össze. Ha a kockázati költségek levonása utáni banki bevételek GDP-hez mért hányadát vesszük alapul, 2011-ben Magyarország 3,1 százalékos arányt mondhatott magáénak, míg ez az arány Olaszország esetében 4,4 százalék, Németországé 4,2 százalék, a szomszéd Ausztriáé 4,1 százalék. Ha a versenytárs közép-kelet-európai államok ilyen adatait vizsgáljuk, ez a jelzőszám Horvátország esetében 4,5 százalék, a Cseh Köztársaság ilyen mutatója 4,0 százalék, Lengyelország esetében az arány 3,3 százalék, Románia kissé lemaradva tőlünk 2,4 százalékos hányaddal rendelkezik – elemezte az alelnök. Kiemelte: ebből is látszik, hogy Magyarország csak a középmezőnyben helyezkedik el a banki szolgáltatások vonatkozásában.
Átmeneti áldozatok
Gyuris Dániel rámutatott: 2012-ben a bankok képesek voltak átmeneti áldozatokra, a külföldi és a hazai székhelyű bankok is a megkövetelt törvényi szint felett emeltek tőkét 2012-ben, ezáltal biztosították, hogy hosszú távon is folytassák magyarországi tevékenységüket, esélyt adtak arra, hogy az ország növekedési pályára álljon.
Az alelnök kedvezőnek tartotta az árfolyamgát II. rendszerbe való belépés időpontjának kitolását, és azt, hogy egyszerűsödik a Nemzeti Eszközkezelőnek történő lakásátadás folyamata, és kibővül azoknak a köre, akik ezzel a lehetőséggel élhetnek.
Végezetül elmondta: 2013-ban a bizalom helyreállításának kulcsa a kormány kezében van. „A bankszektor osztja ügyfeleinek sorsát, legyen az lakosság, vállalkozó, befektető vagy önkormányzat. Bízunk abban, hogy megtalálható az a közös keretrendszer, amely értelmet ad az elmúlt évek lemondásainak, áldozatainak, és növekvő vállalkozásokat, több munkahelyet és több elkölthető jövedelmet teremt” – hangsúlyozta Gyuris Dániel.
