A beruházások dobták meg a GDP-t
Az S&P külön kiemelte elemzésében, hogy jóllehet a török hazai össztermék (GDP) éves növekedési üteme a lépést megelőző két évben meghaladta a 8 százalékot, ennek fő hajtóereje azonban a hazai hitelkiáramlás gyors bővülése volt, és ezt jórészt a bankrendszernek nyújtott rövid távú külső finanszírozások fedezték. A meredek GDP-bővülést ráadásul főleg az importigényes belső fogyasztás és a külkereskedelembe nem bekapcsolódó szektorokban végrehajtott beruházások táplálták.
Mindezek eredményeként a török folyómérleg-hiány 2011-ben meghaladta a folyó bevételek 40 százalékát – ez a GDP-érték 10 százaléka körüli deficitnek felelt meg –, és a pénzügyi szektor nettó küladóssága is a folyó bevételek 40 százalékára emelkedett a 2009-ben mért 7 százalékról – állt a Standard & Poor's akkori londoni elemzésében. A török kormány már az S&P lépése után kilátásba helyezte, hogy a jövőben „nem fogja elismerni” a Standard & Poor's osztályzati lépéseit, amelyek Ankara szerint „ideológiai” indíttatásúak voltak.
A hitelminősítők közelmúltban történt minősítési hullámai
• Az eddigi stabilról negatívra rontotta a brit államadósság kilátásait a Standard & Poor’s.
• Hét magyar bank osztályzatait vette leminősítési felülvizsgálat alá a Moody's Investors Service.
• Megerősítette Lengyelország elsőrendű besorolását a Moody's. A világ legnagyobb hitelminősítője változatlanul stabilnak tartja a lengyel államkötvényeket.
