A hitelminősítői gyakorlatban a megbízás nélküli (unsolicited) besorolás azt jelenti, hogy a hitelminősítők az adósságpiaci szereplők igényei alapján, ám az érintett kereskedelmi vagy szuverén adóssal kötött egyezmény – és így az adós anyagi ellenszolgáltatása – nélkül tartanak érvényben kockázati besorolást az adott cégre vagy országra. A Standard & Poor's még tavaly májusban rontotta a török államadós-osztályzat kilátását, és a lépésre a török kormány annak idején dühödten reagált. Ráadásul az S&P nem befektetési ajánlású adósbesorolást tart érvényben Törökországra, miközben egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings novemberben befektetésre ajánlott szintre emelte a török adósosztályzatot.
Az S&P-nek elég információja van az országról
A Standard & Poor's hétfőn Londonban közölte: úgy ítéli meg, hogy megbízás nélküli alapon is folytatni tudja Törökország osztályzását, mivel véleménye szerint az ehhez szükséges elemzések elvégzéséhez elégséges mennyiségű, megbízható minőségű, nyilvánosan hozzáférhető információ áll rendelkezésére. Mindemellett az S&P szerint jelentős a piaci érdeklődés is Törökország immár hivatalos megbízás nélküli minősítése iránt.
A Standard & Poor's minősítési lépéseit a török kormány már tavaly súlyos bírálatokkal illette, annak nyomán, hogy az S&P májusban a felminősítést valószínűsítő addigi pozitívról stabilra rontotta Törökország államadós-osztályzatainak besorolását, vagyis levette a napirendről a szuverén török adósosztályzat belátható időn belüli javítását.
Göröngyös úton a török gazdaság
Az S&P kilátásrontása a hosszú és rövid futamidejű devizaadósság-állomány „BB/B” szintű, nem befektetési ajánlású besorolásaira, valamint a hazai valutában fennálló szuverén török kötelezettségek befektetésre ajánlott „BBB mínusz/A-3” osztályzataira vonatkozott.
A Standard & Poor's a kilátásrontás indoklásában annak idején kiemelte, hogy a külső kereslet lanyhulása, valamint az export- és az importárak összehasonlítása alapján mért cserearány-romlás nehezíti a török gazdaság kiegyensúlyozódási folyamatát, és növeli a török hitelképességet terhelő kockázatokat, tekintettel Törökország magas külső adósságállományára.
A beruházások dobták meg a GDP-t
Az S&P külön kiemelte elemzésében, hogy jóllehet a török hazai össztermék (GDP) éves növekedési üteme a lépést megelőző két évben meghaladta a 8 százalékot, ennek fő hajtóereje azonban a hazai hitelkiáramlás gyors bővülése volt, és ezt jórészt a bankrendszernek nyújtott rövid távú külső finanszírozások fedezték. A meredek GDP-bővülést ráadásul főleg az importigényes belső fogyasztás és a külkereskedelembe nem bekapcsolódó szektorokban végrehajtott beruházások táplálták.
Mindezek eredményeként a török folyómérleg-hiány 2011-ben meghaladta a folyó bevételek 40 százalékát – ez a GDP-érték 10 százaléka körüli deficitnek felelt meg –, és a pénzügyi szektor nettó küladóssága is a folyó bevételek 40 százalékára emelkedett a 2009-ben mért 7 százalékról – állt a Standard & Poor's akkori londoni elemzésében. A török kormány már az S&P lépése után kilátásba helyezte, hogy a jövőben „nem fogja elismerni” a Standard & Poor's osztályzati lépéseit, amelyek Ankara szerint „ideológiai” indíttatásúak voltak.
A hitelminősítők közelmúltban történt minősítési hullámai
• Az eddigi stabilról negatívra rontotta a brit államadósság kilátásait a Standard & Poor’s.
• Hét magyar bank osztályzatait vette leminősítési felülvizsgálat alá a Moody's Investors Service.
• Megerősítette Lengyelország elsőrendű besorolását a Moody's. A világ legnagyobb hitelminősítője változatlanul stabilnak tartja a lengyel államkötvényeket.
