Robbanhat a bomba: a Kúria az Európai Bírósághoz fordult

A Kúria az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi az OTP Bank ellen egy devizahiteles által indított perben.

WL
2013. 01. 15. 12:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kúria felfüggesztette a Kásler Árpád és társa kontra OTP Bank és társa per tárgyában indított felülvizsgálati eljárását, és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi – jelentette be a döntést Vezekényi Ursula, az ügyet tárgyaló tanács elnöke. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása iránti kérelem az EU Bírósága eljárási szabályzatán alapul, figyelemmel az ügy kiemelt társadalmi jelentőségére – ismertette a tanácselnök. Az előzetes döntéshozatali eljárást több kérdésben kezdeményezi a Kúria.

A Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége által indított perben a Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa 2012 áprilisában jogerősen kimondta, hogy a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni. Az OTP törvényességi felülvizsgálatot kért, amit kedden, a Kúria előtt is fenntartott. A felperes a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte, a százfős tárgyalótermet teljesen megtöltő devizahitelesek hangos tapssal fejezték ki egyetértésüket.

Tizenkét pénzintézet

Tizenkét pénzintézetet jelentett fel a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete a Legfőbb Ügyészségnél csalás és a fogyasztók megtévesztésének alapos gyanújával. Kásler azt mondta: a bankok megtévesztően számolják fel a havi törlesztőrészletnél az árfolyam-különbözetet és a kamatot. Szerinte az adóstól a pénzintézet tőkeként csak annyi forintot követelhet vissza, amennyit névértéken a kölcsön igénylésénél kért tőle az ügyfél.

Vételi és eladási árfolyam

A Kúria emlékeztetett rá: a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a 2008. május 29-én megkötött közjegyzői okiratba foglalt, ingatlanfedezettel biztosított, devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződés azon rendelkezésének tisztességtelenségét állapította meg, mely szerint a bank a kölcsön törlesztésekor a törlesztendő összeget a deviza eladási árfolyamán számolja ki. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a deviza eladási árfolyamának alkalmazása nem önmagában, hanem amiatt tisztességtelen, mert a bank a kölcsön folyósításakor deviza vételi árfolyamát alkalmazta. A bank ugyanis devizaalapú kölcsön esetén nem bocsát devizát az adós rendelkezésére és az adós nem is devizában törleszt. Devizaértékesítés (átváltás) nem történik. A másodfokú bíróság szerint akkor tisztességes a kikötés, ha a folyósítás és a törlesztés elszámolása egynemű árfolyam alkalmazásával történik. Ezért a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő a törlesztéskor is.

A bank azonban felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja a szerződés megkötése idején hatályos Ptk. szerint akkor, ha a szerződés világos és érthető. Megítélése szerint a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része.

Válaszokat várnak

A Kúria egyebek mellett arra vár választ az EU Bíróságától, hogy a külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított, és törlesztendő kölcsöntartozás esetén az átváltási árfolyamokat meghatározó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések a „szerződés elsődleges tárgyának meghatározása” fogalma alá tartoznak-e. Amennyiben nem, az eladási és vételi árfolyam különbözete vajon olyan díjazásnak tekintendő-e, amelynek a szolgáltatással arányban állása a tisztességtelenség szempontjából nem vizsgálható. E körben van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között tényleges átváltásra sor kerül-e?

Arra is választ vár a Kúria, hogy a „világos és érthető” feltételek mit jelentenek: a fogyasztó számára kell önmagukban nyelvtanilag világosnak és érthetőnek lenniük, vagy ezen túlmenően a szerződési feltétel alkalmazása gazdasági indokainak, illetve a szerződés többi feltételével való kapcsolatának is világosnak és érthetőnek kell lennie?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.