A bank azonban felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja a szerződés megkötése idején hatályos Ptk. szerint akkor, ha a szerződés világos és érthető. Megítélése szerint a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része.
Válaszokat várnak
A Kúria egyebek mellett arra vár választ az EU Bíróságától, hogy a külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított, és törlesztendő kölcsöntartozás esetén az átváltási árfolyamokat meghatározó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses kikötések a „szerződés elsődleges tárgyának meghatározása” fogalma alá tartoznak-e. Amennyiben nem, az eladási és vételi árfolyam különbözete vajon olyan díjazásnak tekintendő-e, amelynek a szolgáltatással arányban állása a tisztességtelenség szempontjából nem vizsgálható. E körben van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között tényleges átváltásra sor kerül-e?
Arra is választ vár a Kúria, hogy a „világos és érthető” feltételek mit jelentenek: a fogyasztó számára kell önmagukban nyelvtanilag világosnak és érthetőnek lenniük, vagy ezen túlmenően a szerződési feltétel alkalmazása gazdasági indokainak, illetve a szerződés többi feltételével való kapcsolatának is világosnak és érthetőnek kell lennie?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!