Egyensúlyhiány jött létre a gazdasági és politikai integráció között

Cséfalvay Zoltán az egészséges gazdasági növekedésről, míg Martonyi János a gazdaság és a politika közti európai egyensúlyhiányról beszélt a Világgazdaság konferenciáján.

Martonyi János felidézte, korábban a kereskedelem követte a politikát, az volt a jellemző, hogy „először jön a hadihajó, utána jönnek a kereskedők”. Tehát a politika csinált utat a gazdaságnak, és az országok súlyát, befolyását vizsgálva elsősorban a lakosság, a termelési kapacitások és a védelmi képesség számított – emlékeztetett. Hozzáfűzte, ma már inkább GDP-ről, GNI-ről, növekedésről, kereskedelmi és fizetési mérlegről, adósságállományról beszélnek. Ugyanakkor a politika még ma is beleszól a gazdaság alakulásába, a válság kitörése óta is a politikusoktól várják a megoldást a kialakult helyzetre – közölte.

Arról is beszélt, hogy meglátása szerint „nincs világuralom, nem is lesz”. Az Egyesült Államok nem áll egyedül a világ élén, és Kína sem kerül majd ilyen pozícióba. Nem lehet olyan nagyhatalom, amely gazdaságilag vagy geopolitikailag uralkodó helyzetbe kerülhet, legfeljebb csak bizonyos területeken lehet domináns – vélekedett.
Kifejtette, egyre jelentősebbek a kockázatok a világgazdaságban, és meg kell próbálni ezeket előre felmérni és előre jelezni. „Mindent előre ki akarunk számítani, mert a jövő egyre kiszámíthatatlanabb” – mondta.

Az EU-val kapcsolatban kiemelte, ez az „iskolapélda” arra, hogy a gazdaság megelőzi a politikát. Már a kezdetekkor rájöttek, hogy ha egységes Európát akarnak, azt csak a gazdasági integráción keresztül lehet megvalósítani. De így egyensúlyhiány jött létre a gazdasági és politikai integráció között – mutatott rá, hozzátéve, a politikai egységet jóval nehezebb megvalósítani. Az EU gazdasági tekintetben rendkívül jelentős, nagy a szerepe a világkereskedelemben, messze a világ legnagyobb hatalma a fejlesztési politikában – mondta. Megjegyezte, a politikai integráció azonban messze elmarad a gazdasági mögött, bár ez a helyzet sokat javult.

A külügyminiszter kifejtette, az EU kereskedelempolitikája a szabadkereskedelem filozófiájára épül, és Magyarországnak nyitott gazdaságként nincs félnivalója a szabadkereskedelemtől. Úgy vélte, mivel a jövőben a világ GDP-jének jelentős részét Európán kívül termelik meg, teljesen természetes, hogy az EU maga is nyit kifelé. Ennek a nyitásnak három irányba kell megvalósulnia: a csatlakozásra váró országok, Törökország és Oroszország felé – közölte Martonyi János.