Cséfalvay Zoltán szerint Magyarországon megteremtődtek az egészséges gazdasági növekedés alapjai, ami azért kedvező, mert adósságból hosszú távon nem lehet finanszírozni a növekedést. A nemzetgazdasági tárca államtitkára a Világgazdaság című napilap csütörtöki budapesti konferenciáján emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a 2000-es években a növekedés együtt járt az adósság bővülésével. Közölte: az adósság 2012-től csökkenő pályára került, az államháztartás hiánya tavaly a GDP 3 százaléka alá csökkent, és az uniós módszertan szerint 2,7 százalék lehet. Leszögezte: nem lesz választási költségvetés 2014-ben sem, mert az elért 3 százalék alatti hiányt meg kell őrizni. A válság tanulságait elemezve az államtitkár kiemelte az ipari termelés szerepének növekedését, amely jelenleg is 27 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. Megemlítette másrészt azt, hogy változtatásra szorul a külgazdasági stratégia, és ennek a koncepciónak a jegyében született meg a „Keleti nyitás” politikája.
A 2013. évi fejlesztéspolitikát segítik az EU-tól származó források, amelyekből 1500 milliárd forint lehívása várható – jelezte az államtitkár, aki azt is hangsúlyozta, hogy 2014–2020 között az EU-s források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani a jelenlegi periódus 16 százalékos mértéke után. A most induló 2014–2020 közötti EU költségvetési szakaszban az unió a közös célokhoz kíván hozzájárulni, amelyek közül a GDP arányos kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordításnak 3 százalékot, a foglalkoztatási mutatónak 75 százalékot, a felsőfokú végzettségűek arányának 40 százalékot kell elérnie – magyarázta Cséfalvay Zoltán. A magyar célkitűzés a foglalkoztatásban 75 százalék, a K+F ráfordításban pedig 1,8 százalék.
Az EU által kitűzött 11 célprogram illetve felhasználható forrás közül Magyarország számára legfontosabb a gazdaságfejlesztési és innovációs program, rövidítve GINOP lehet – közölte az államtitkár.
A gazdasági siker egyaránt legitimálja a bel- és külpolitikát, ez igaz Európára, Közép-Európára és Magyarországra is – mondta el a konferencián Martonyi János. A külügyminiszter megjegyezte, hogy ezért a nemzetközi kapcsolatrendszerben egyre fontosabb a gazdasági siker. A gazdasági célok, érdekek és kapcsolatok alapvetően meghatározzák a politikai cselekvés irányait is, és a politikának segítenie kell ezek érvényesülését – fogalmazott. Ezért hirdette meg Magyarország a globális nyitás politikáját – mondta. Ilyen méretű országnak különösen figyelembe kell vennie, hogy a gazdasági érdekei fontosak külpolitikai szempontból is – tette hozzá. Hangsúlyozta, a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) EU-n kívüli országai felé a magyar kivitel jelentősen bővül, errefelé jó lehetőségei vannak Magyarországnak. A KEK-nek ma 18 ország a tagja: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. A KEK tagállamai közül kilenc tagja az Európai Uniónak, Horvátország pedig rövidesen hivatalosan csatlakozik az unióhoz.
Martonyi János felidézte, korábban a kereskedelem követte a politikát, az volt a jellemző, hogy „először jön a hadihajó, utána jönnek a kereskedők”. Tehát a politika csinált utat a gazdaságnak, és az országok súlyát, befolyását vizsgálva elsősorban a lakosság, a termelési kapacitások és a védelmi képesség számított – emlékeztetett. Hozzáfűzte, ma már inkább GDP-ről, GNI-ről, növekedésről, kereskedelmi és fizetési mérlegről, adósságállományról beszélnek. Ugyanakkor a politika még ma is beleszól a gazdaság alakulásába, a válság kitörése óta is a politikusoktól várják a megoldást a kialakult helyzetre – közölte.
Arról is beszélt, hogy meglátása szerint „nincs világuralom, nem is lesz”. Az Egyesült Államok nem áll egyedül a világ élén, és Kína sem kerül majd ilyen pozícióba. Nem lehet olyan nagyhatalom, amely gazdaságilag vagy geopolitikailag uralkodó helyzetbe kerülhet, legfeljebb csak bizonyos területeken lehet domináns – vélekedett.
Kifejtette, egyre jelentősebbek a kockázatok a világgazdaságban, és meg kell próbálni ezeket előre felmérni és előre jelezni. „Mindent előre ki akarunk számítani, mert a jövő egyre kiszámíthatatlanabb” – mondta.
Az EU-val kapcsolatban kiemelte, ez az „iskolapélda” arra, hogy a gazdaság megelőzi a politikát. Már a kezdetekkor rájöttek, hogy ha egységes Európát akarnak, azt csak a gazdasági integráción keresztül lehet megvalósítani. De így egyensúlyhiány jött létre a gazdasági és politikai integráció között – mutatott rá, hozzátéve, a politikai egységet jóval nehezebb megvalósítani. Az EU gazdasági tekintetben rendkívül jelentős, nagy a szerepe a világkereskedelemben, messze a világ legnagyobb hatalma a fejlesztési politikában – mondta. Megjegyezte, a politikai integráció azonban messze elmarad a gazdasági mögött, bár ez a helyzet sokat javult.
A külügyminiszter kifejtette, az EU kereskedelempolitikája a szabadkereskedelem filozófiájára épül, és Magyarországnak nyitott gazdaságként nincs félnivalója a szabadkereskedelemtől. Úgy vélte, mivel a jövőben a világ GDP-jének jelentős részét Európán kívül termelik meg, teljesen természetes, hogy az EU maga is nyit kifelé. Ennek a nyitásnak három irányba kell megvalósulnia: a csatlakozásra váró országok, Törökország és Oroszország felé – közölte Martonyi János.
