Ausztria számára „elfogadható” az új, 2014–2020-as költségvetési keret, amelyben a hét végén egyeztek meg az EU állam- és kormányfői Brüsszelben – jelentette ki Spindelegger. Az EU költségvetésének nettó hozzájárulói azok a tagországok, amelyek többet fizetnek be, mint amennyit különböző jogcímeken visszakapnak a közös költségvetésből. Fordítva, az EU-költségvetés nettó haszonélvezői azok a tagországok, amelyek többet kapnak vissza, mint amennyit befizetnek.
Magyar siker Brüsszelben
Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása annak ellenére nő, hogy az EU költségvetésének összege csökken – jelentette be a miniszterelnök a 2014 és 2020 közötti uniós keretköltségvetésről döntő állam- és kormányfői csúcsot követő pénteki, brüsszeli sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor elmondta: Magyarország Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve.
Az elfogadott pénzügyi keret (MFF) végül 325,15 milliárd eurót szán a felzárkóztatást szolgáló kohéziós támogatásokra.
Többféle számítási módszer létezik az arányok érzékeltetésére: az adatokat lehet abszolút értékben, vagy a gazdasági teljesítmény arányában, vagy országonként egy főre számítva összehasonlítani. A nyilvánosságra kerülő adatok nem egységesek, egyesek az adminisztrációs és beszedési költségekkel együtt, mások azok nélkül, egyesek az összes befizetési forrás, mások bővebb-szűkebb merítés alapján készülnek.
0,18 százalékos volt az osztrák hozzájárulás
A Deutsche Bank utoljára a 2009-es költségvetési évről készített átfogó összesítést az adatok és a becslések alapján. Aszerint a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva Ausztria nettó EU-költségvetési hozzájárulása 0,18 százalékos volt az összes befizetést alapul véve adminisztrációs költséggel együtt.
Abban az évben az EU-t tizenegy tagországa tartotta el: Dánia nettó hozzájárulása a GDP-je 0,53 százalékát tette ki, Olaszországé a GDP-je 0,41 százalékát, Németországé a 0,37 százalékát, Finnországé a 0,36 százalékát, Franciaországé a 0,34 százalékát, Hollandiáé a 0,26 százalékát, Nagy-Britanniáé a 0,24 százalékát, Ausztriáé és Ciprusé a 0,18-0,18 százalékát, Svédországé a 0,13 százalékát és Írországé a 0,09 százalékát.
Mi lesz másokkal az EU-ban?
Föltehetőleg más eltartók nettó pozíciói is nőni fognak, hogy a kedvezményezettek nettó pozíciója ne romoljon, vagy éppen javulhasson, miután az EU hétéves költségvetési kötelezettségvállalási keretét összehasonlítható alapon (azaz végig 2011-es árakra átszámítva) 3,5 százalékkal csökkentették a hét végén az EU állam- és kormányfői az előző, 2007–2013-as időszakhoz képest.
A Deutsche Bank összesítése szerint az EU legnagyobb nettó haszonélvezője, szintén a GDP-je arányában, Litvánia volt a múlt évtized végén 5,33 százalékkal, a második helyezett Észtország 4,02 százalékkal, a harmadik Magyarország 2,68 százalékkal (nem számítva a GDP-je 3,05 százalékának erejéig nettő haszonélvező Luxemburgot, de Luxemburg nem támogatásokat kap, hanem a nála lévő EU-intézményekre kap térítést).
Cameron nyert
Egyértelműen David Cameron brit miniszterelnök „valószínűtlen győzelmeként” értékelik a szombati brit lapok, hogy a brüsszeli EU-csúcson megállapodás született a következő hét év uniós költségvetési keretének csökkentéséről. A német Die Welt eközben arról ír, hogy a mostani megállapodás bebetonozza a kiadási szerkezetet és a közösségben kialakult viszonyokat. A francia sajtó szerint a büdzsé „történelmi csökkentése” Párizs diplomáciai veresége.
