Segített az összefogás, egyre többen kezdenek dinnyét termeszteni

Többéves lejtmenet után a termőterület bővülése meghaladja a tíz százalékot. Segített a kampány és a megduplázott felvásárlási ár.

BL
2013. 02. 28. 5:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Simonka György közölte, megállt az ágazat zsugorodása, többéves lejtmenet után a gazdálkodók 2013-ban több mint 5500 hektáron vetnek vagy ültetnek primőr dinnyepalántát. A hazai dinnyevetőmag-forgalmazók és palánta-előállítók előzetes forgalmi adatai is hasonló bővülést mutatnak. A miniszteri biztos hozzátette: egy hektár dinnye három embert tart el; a magyar mezőgazdaságban 2013-ban mintegy 17 ezer embernek nyújt megélhetést ez a kultúra, valamint több száz, az ágazatnak beszállító vállalkozónak és családtagjainak.

Simonka György kifejtette: 2013-ban főleg zöldség- és gyümölcstermeléssel foglalkozó termelők vállalkoznak újra a dinnye termelésére, kiegészítő jövedelemszerzés céljából. Több olyan termelő tér vissza a dinnyetermeléshez 10-20 hektáros területen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, aki a kiszámíthatatlan és nyomott felvásárlási árak miatt hagyott fel a termeléssel. A biztos úgy véli, a termelési kedv alapja az, hogy 2013-ban helyreállt a piaci morál, és a dinnyeágazatban sikerült először Magyarországon meggyőzni a fogyasztókat és a kereskedőket a termés megbízhatóságáról és kiváló minőségéről.

A szántóföldi gyümölcsöt 2013-ban kilogrammonként átlagosan ötven forintért tudták értékesíteni a termelők, az egységár az előző években 25-30 forint között alakult. A magyar dinnye hazai piaci részesedése 2013-ban csaknem kétszeresére nőtt, meghaladta az ötven százalékot – ismertette Simonka György.

A dinnyetermelés bővülése nem ütközik piaci korlátokba. A magyar dinnyének van külföldi piaca, és a hazai fogyasztás is tovább bővíthető. Az ágazat megerősödéséhez a 2012-es évihez hasonló összefogásra és diplomáciai munkára van szükség, magyarázta a miniszteri biztos.

Simonka György adatai szerint 2012-ben Magyarországon mintegy 5000 hektáron termesztettek dinnyét, ennek több mint 50 százaléka békési terület volt. A termésátlag hektáronként 400 mázsát tett ki, egy hektár a föld minőségétől függően 1,5–3,5 millió forint árbevételt hozott.

Még decemberben, a Nemzeti Dinnye Program értékeléséről szóló konferencián jelentette be a vidékfejlesztési miniszter, hogy növekedési pályára állt a hazai dinnyeágazat. Fazekas Sándor akkor elmondta: a dinnyepiacot sikerült a rendezettség irányába terelni, a gazdák jó évet zártak, a termelők és a kereskedők egyaránt tisztességes jövedelemhez jutottak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.