Segített az összefogás, egyre többen kezdenek dinnyét termeszteni

Többéves lejtmenet után a termőterület bővülése meghaladja a tíz százalékot. Segített a kampány és a megduplázott felvásárlási ár.

BL
2013. 02. 28. 5:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Simonka György közölte, megállt az ágazat zsugorodása, többéves lejtmenet után a gazdálkodók 2013-ban több mint 5500 hektáron vetnek vagy ültetnek primőr dinnyepalántát. A hazai dinnyevetőmag-forgalmazók és palánta-előállítók előzetes forgalmi adatai is hasonló bővülést mutatnak. A miniszteri biztos hozzátette: egy hektár dinnye három embert tart el; a magyar mezőgazdaságban 2013-ban mintegy 17 ezer embernek nyújt megélhetést ez a kultúra, valamint több száz, az ágazatnak beszállító vállalkozónak és családtagjainak.

Simonka György kifejtette: 2013-ban főleg zöldség- és gyümölcstermeléssel foglalkozó termelők vállalkoznak újra a dinnye termelésére, kiegészítő jövedelemszerzés céljából. Több olyan termelő tér vissza a dinnyetermeléshez 10-20 hektáros területen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, aki a kiszámíthatatlan és nyomott felvásárlási árak miatt hagyott fel a termeléssel. A biztos úgy véli, a termelési kedv alapja az, hogy 2013-ban helyreállt a piaci morál, és a dinnyeágazatban sikerült először Magyarországon meggyőzni a fogyasztókat és a kereskedőket a termés megbízhatóságáról és kiváló minőségéről.

A szántóföldi gyümölcsöt 2013-ban kilogrammonként átlagosan ötven forintért tudták értékesíteni a termelők, az egységár az előző években 25-30 forint között alakult. A magyar dinnye hazai piaci részesedése 2013-ban csaknem kétszeresére nőtt, meghaladta az ötven százalékot – ismertette Simonka György.

A dinnyetermelés bővülése nem ütközik piaci korlátokba. A magyar dinnyének van külföldi piaca, és a hazai fogyasztás is tovább bővíthető. Az ágazat megerősödéséhez a 2012-es évihez hasonló összefogásra és diplomáciai munkára van szükség, magyarázta a miniszteri biztos.

Simonka György adatai szerint 2012-ben Magyarországon mintegy 5000 hektáron termesztettek dinnyét, ennek több mint 50 százaléka békési terület volt. A termésátlag hektáronként 400 mázsát tett ki, egy hektár a föld minőségétől függően 1,5–3,5 millió forint árbevételt hozott.

Még decemberben, a Nemzeti Dinnye Program értékeléséről szóló konferencián jelentette be a vidékfejlesztési miniszter, hogy növekedési pályára állt a hazai dinnyeágazat. Fazekas Sándor akkor elmondta: a dinnyepiacot sikerült a rendezettség irányába terelni, a gazdák jó évet zártak, a termelők és a kereskedők egyaránt tisztességes jövedelemhez jutottak.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.