Simor András bizonyítványa

Nem makulátlan Simor András jegybankelnök hatéves tevékenysége a Századvég Gazdaságkutató elemzése szerint. Elkésett intézkedések és téves döntések tarkítják munkásságát.

Csökkenthette volna a válság költségeit a jegybank, miközben a gyakorlatilag utókezelésre koncentráló intézet egyes eszközöket késve alkalmazott – így összegezte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hatéves munkásságát. A kritikák egy részét egyébként a napokon belül távozó jegybankelnök sem utasítja vissza. Sőt, Simor András a héten elismerte: voltak hibás döntései, például az, hogy bár a devizahitelek felépülésének durván kétharmada az ő hivatali időszaka előtt történt, az MNB nem lépett fel elég aktívan a devizahitelezés további terjedése ellen.

A Századvég szerint a lakosság abban az illúzióban élt a lehetőséggel, hogy a devizahitelezés nemhogy nem veszélytelen, de nyereséges is. A lakosság körében azért is terjedt el drámaian a devizahitelezés, mert többen a forint erősödését a szlovák koronáéhoz hasonlították, amelynek felértékelődését a gazdasági teljesítmény valóban alátámasztotta. – Senki sem hívta fel arra a veszélyre a figyelmet, hogy a devizahitelezés az árfolyam erősödését is gerjeszti, tehát amennyiben leáll, úgy az árfolyam mögötti tőkeáramlásokból egy óriási, évi 5-10 milliárd eurós tétel kiesik – hangsúlyozta a gazdaságkutató elemzésében.

Megkezdődtek és a jövő héten kedden folytatódnak a tárgyalások a devizahitelesek problémájának rendezéséről – mondta Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A pénzügyi jogok biztosa többoldalú tárgyalássorozatot kezdeményezett a devizahitelesek problémájának rendezéséről, ennek első fordulóját szerdán tartották meg a kormány, a Magyar Bankszövetség és a devizahiteleseket képviselő szakértők részvételével. A megbeszélések célja, hogy a felek közösen találjanak megoldást a több százezer magyar családot érintő devizahitelezés problémájára.

Doubravszky György kiemelte: az egyik alapvető kérdés annak eldöntése, hogy valóban volt-e a felvett hitelek mögött deviza, vagy azok forinthitelek voltak, amelyeket az adott deviza, így például az euró vagy a svájci frank árfolyammozgásához kötöttek.

A teljes cikket elolvashatja a Magyar Nemzet csütörtöki számában.