Titkolózik a jegybank

Továbbra sem egyértelmű, milyen alapon szolgáltatott üzleti titoknak minősülő adatokat a jegybank másfél éven keresztül az IMF-nek.

Több mint egymilliárd forintot költött a múlt évben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bónuszra, erkölcsi elismerésre, illetve olyan béren felüli juttatásokra, mint például a saját gépkocsihasználat költségtérítése. A jegybank sajtóosztálya a Magyar Nemzet megkeresésére részletezte: bónuszra csaknem 629 millió forintot, „bankszolgálati jubileumi jutalomra” pedig 12,650 millió forintot fizettek ki. Béren kívüli juttatásra, vagyis kafetériára 305, a munkáltató által fizetett önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásra pedig 143 milliót költöttek.

Simor András jegybankelnök a tájékoztatás szerint bónuszt nem kapott, de a munkáltató által fizetett nyugdíjpénztári hozzájárulás összege meghaladta az 1,3 millió forintot. Egy évvel korábban, vagyis 2011-ben még nagyobb összegek mentek el jutalmazásra. Akkor ugyanis csak jutalomra és bónuszra majdnem 684 millió forintot fizettek ki, kafetériára, önkéntes nyugdíjpénztárra, gépkocsihasználatra és egyéb juttatásokra pedig több mint félmilliárd forintot. Figyelembe véve azt, hogy 2011-ben a jegybank teljes működési költsége csaknem 12 milliárd forintnyi közpénzt tett ki, az derül ki, hogy tíz százalék körüli összeget a béren kívüli juttatásokra költöttek.

A jutalmazási gyakorlat annak fényében is érdekes, hogy a jegybank várhatóan komoly veszteséget könyvelhet el. Az Európai Bizottság 2012 augusztusában nyilvánosságra hozott európai gazdasági prognózisa Magyarországgal kapcsolatban kifejti, hogy előrejelzésük szerint a központi bank várható vesztesége 2013-ban a GDP közel fél százaléka lesz, ezt pedig 2014-ben kell kompenzálni.

Az MNB a lapnak adott tájékoztatója alapján továbbra sem egyértelmű, hogy a jegybank milyen alapon küldött pénzügyi adatokat hét magyarországi kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). A jegybank az IMF alapokmányára, illetve a 2008-as hitelmegállapodással kapcsolatos technikai együttműködési megállapodásra hivatkozik, csakúgy, mint tette ezt az ÁSZ-vizsgálat közben is. – A technikai együttműködési megállapodás szerint az MNB és a Pénzügyminisztérium együttes részvételével zajló tárgyalások során alakult ki az IMF-nek nyújtandó adatszolgáltatás tartalma. Ezek alapján Magyarország vállalta, hogy beszámolókban ellátja az IMF-et az utóbbi által kért ütemezésben vagy időpontokban az általa igényelt információkkal – közölték a Magyar Nemzet megkeresésére.

„A költségvetési bizottság hallgassa meg Simort!”

A Fidesz azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága üljön össze a jövő héten, tűzze napirendre az ÁSZ az MNB működéséről szóló jelentését, és hallgassa meg Simor András jegybankelnök tájékoztatását az ügyben.

Ezt Puskás Imre, a parlamenti szakbizottság fideszes alelnöke közölte budapesti sajtótájékoztatóján, miután Domokos László, az ÁSZ elnöke szerdán ismertette a jegybankot vizsgáló számvevőszéki jelentést. Puskás Imre azt monda, bízik abban, hogy a bizottsági ülésen megnyugtató válaszokat kapnak a kérdéseikre, és a jövőben törvényes lesz a központi bank működése.

Lentner Csaba közgazdász a Magyar Nemzetnek korábban úgy nyilatkozott, hogy 3000 milliárd forintra is tehető az a kár, amelyet a Magyar Nemzeti Bank élén Simor András okozott az országnak. Legalább ekkora tehertől szabadíthatta volna meg a költségvetést, ha a monetáris politika alakításában követi a világban lezajlott változásokat.

A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják.