Elemzők: Ciprus után tovább dőlhet a dominó

Az elemzők szerint a legnagyobb valószínűséggel Szlovénia lesz a következő olyan eurógazdaság, amelyik külső pénzügyi segítségre szorul Ciprus után.

Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak előrejelzése szerint a legnagyobb valószínűséggel Szlovénia lesz a következő olyan eurógazdaság, amelyik külső pénzügyi segítségre szorul.

Szlovénia esetében máris egyértelmű jelei vannak a piaci stresszhelyzetnek: a szlovén állampapírhozamok két hét alatt 4,5 százalékról 6,5 százalékra emelkedtek. A Capital Economics elemzői szerint jóllehet a szlovén bankszektor sokkal kisebb, mint a ciprusi, a nem teljesítő kinnlevőségek rátája azonban eléri a 15 százalékot, a három legnagyobb szlovén bank esetében pedig meghaladja a 20 százalékot. A nem teljesítő hitelállomány rátája ráadásul várhatóan még tovább emelkedik, tekintettel arra, hogy a szlovén gazdaság teljesítménye az idén legalább 2 százalékkal visszaesik – jósolták a Capital Economics londoni elemzői. A cég felidézi, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrégiben ismertetett becslése szerint a szlovén kormánynak legalább egymilliárd eurót kell előteremtenie a bankok feltőkésítéséhez; ez a szlovén hazai össztermék 3 százaléka.

A Moody's Investors Service megítélése szerint egyre növekszik annak a kockázata, hogy Ciprus távozni kényszerül az euróövezetből. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja az európai és az amerikai piaci zárások után, szerda éjjel Londonban bejelentette, hogy e kockázat miatt „Caa2” szintre, mélyen a spekulatív kategóriába süllyesztette azt a legfelső adósosztályzati határt, amely ezentúl a ciprusi gazdaságban honos bármely adósságkibocsátó számára a cég besorolási listáján megadható.

A Capital Economics szakértői szerint azonban a szlovén kormány számára valószínűleg nehézségeket okoz majd a szükséges összeg előteremtése, és ezért külső segítségkérésre kényszerülhet. Szlovénia esetében más nagy londoni házak is ugyanezt jósolják.

A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – befektetőknek összeállított, minap Londonban ismertetett helyzetértékelése szerint Szlovénia most már ugyanolyan problémákkal küszködik, mint az euróövezeti periféria országai: gazdasága és bankjai az ingatlanpiaci árbuborék kipukkadásának következményeitől szenvednek, romlik a szlovén gazdaság versenyképessége, az államháztartás pedig „kicsúszott az ellenőrzés alól”. A Commerzbank elemzői kétlik, hogy Szlovénia képes lesz egyedül gyógyírt találni problémáira, és azt valószínűsítik, hogy az ország az idei második félévben külső pénzügyi segítséget kér.

A Capital Economics szerdai londoni elemzése szerint Málta is a piac figyelmének középpontjába kerülhet. A máltai bankrendszer hasonlónak tűnik a ciprusihoz, a bankszektor rendszerszintű eszközállománya meghaladja a máltai GDP-érték 700 százalékát, és a nem rezidens betéttulajdonosok aránya 60 százalék feletti.

Igaz, hogy a máltai bankszektorban külföldi bankok dominálnak, amelyek a csoporton belüli likviditáskezelésre használják a máltai bankrendszert, jóval kisebb kockázatot támasztva így, mint amekkorát a most felszámolt ciprusi Laiki bank jelentett a helyi bankszektorra. Ha azonban valamelyik külföldi tulajdonú nagybanknál mégis fizetőképességi problémák támadnak, az elsöpörheti a máltai betétbiztosítási alapot, és a betétesek gyorsan kimenekülhetnek az országból, mivel – csakúgy, mint Cipruson – a máltai bankok portfólióiban kevés az olyan adósságpiaci befektetési eszköz, amelyet át lehetne strukturálni, még mielőtt a betétesek megtakarításaira kerülne a sor – áll a Capital Economics szerdai londoni elemzésében.

A ház szakértői szerint a luxemburgi bankrendszerbe vetett bizalom is meginoghat, tekintettel arra, hogy a banki eszközállomány meghaladja a luxemburgi GDP-érték kétezer százalékát. Igaz, hogy itt is a legtöbb bank külföldi tulajdonú, és a tulajdonos bankok a bankcsoporton belüli tevékenységre összpontosítanak, ám a luxemburgi gazdaság sincs elszigetelve az esetleges tőkeáramlási felfordulásoktól.

A Capital Economics szerint Észtország és Szlovákia is megszenvedheti a kis eurótagországokkal szembeni befektetői aggályokat. Észtország bankrendszerének finanszírozásáról a hagyományosan stabil észak-európai tulajdonos bankok gondoskodnak, és az észt költségvetési pozíció nagyon erős, Szlovákiában pedig az euróövezet legkisebb bankrendszere működik, és a szlovák gazdaság az euróövezeti válság közepette is robusztus növekedést produkált.

Ezzel együtt is azonban ha a Cipruson történtek nyomán általánosan felerősödik a kisebb eurógazdaságokkal kapcsolatos piaci aggodalom, akkor e két gazdaság is sebezhetővé válhat a járványhatásoktól – vélekedtek szerdai elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.

Közben a ciprusi jegybank szóvivőjének közlése szerint a szigetország bankjai csütörtökön délben kinyitnak majd és hat óráig tartanak nyitva. A Reuters értesülése szerint a bankszámlákról legfeljebb napi 300 eurót lehet majd felvenni és csekket nem lehet beváltani, hitelkártyákat Ciprus területén belül korlátlanul, külföldön havi 5 ezer eurós limittel lehet majd használni.

Szintén a Reuters közölte szerdán, hogy az uniós tagországokban is bevezethetik a ciprusi eljárást, ami annyit tesz, hogy a százezer euró feletti megtakarítással rendelkezők állhatják az adott bank megmentésének költségeit.

– Negatív felülvizsgálat alá vette Ciprus jelenleg is mélyen spekulatív, B szintű államadós-besorolását kedden a Fitch Ratings.

– A nagybetétesek a ciprusi bankokban elhelyezett pénzük akár 40 százalékát is elveszíthetik a nemzetközi pénzügyi mentőcsomag fejében bevezetett betéti különadó miatt – mondta március 26-án a BBC-nek adott nyilatkozatában Mihalisz Szarrisz.

– Londoni elemzők szerint sikerült elkerülni az azonnali katasztrófát, ám a ciprusi gazdaság tartós károkat szenvedett.

– A ciprusi fejlemények rövid távon kedvező hatással lehetnek a magyar nemzeti valuta árfolyamára – mondta a Buda-Cash Brókerház elemzője a Lánchíd Rádióban.