Hatalmasat buknak a nagybetétesek Cipruson

A nagybetétesek a ciprusi bankokban elhelyezett pénzük akár 40 százalékát is elveszthetik a nemzetközi pénzügyi mentőcsomag fejében bevezetett betéti különadó miatt.

„A pontos százalékos arány még nincs meghatározva, de amit láttam, az arra utal, hogy 40 százalék közelében lesz” – tette hozzá a ciprusi pénzügyminiszter. A ciprusi kormány a 10 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag fejében vállalta, hogy további 5,8 milliárd eurót saját erőből teremt elő, túlnyomórészt a 100 ezer eurót meghaladó bankbetétekre kivetett egyszeri adóval.

Szarrisz szerint a bankok több mint egyheti szünet után csütörtökön kinyitnak, és a nagymértékű betétkivonás megakadályozása céljából bevezetendő tőkekorlátozásokat valószínűleg néhány héten belül fel lehet oldani. A tőkemozgást semmiképp sem fogják hónapokig vagy évekig korlátozni, mint Izlandon, ahol négy éve szintén végigsöpört a bankválság – mondta.

Szarrisz utalt rá, hogy a tőkemozgást valószínűleg „kétcsatornás rendszerben” korlátozzák, ahol a két legnagyobb bankra szigorúbb megkötések vonatkoznak. Közben a ciprusi rádió azt jelentette, hogy a különadó mértéke elleni tiltakozásul lemondott Andreasz Artemi, a Bank of Cyprusnak, az ország legnagyobb bankjának elnöke.

Ciprus esete egyedi, és a mediterrán szigetország számára kidolgozott megállapodás nem teremt precedenst – jelentette ki kedden az Európai Bizottság egységes piacért és szolgáltatásokért felelős szóvivője, Chantal Hughes. Michel Barnier uniós biztos szóvivője Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszternek, az Eurócsoport vezetőjének hétfőn megjelent, majd pontosított kijelentésére reagált, miszerint a ciprusi megoldás mintaként szolgálhat a bankmentéshez az eurózóna más országaiban is.

„A szigetország rendkívüli helyzetbe került, amire megoldást kellett találni, és úgy gondoljuk, hogy sikerült megtalálni a jó megoldást (...), de ez nem jelenti azt, hogy ez lenne a tökéletes modell, vagy egy minta, amelyet bármikor újra fel lehet használni” – hangoztatta a szóvivő.

Kitért arra, hogy a bankunió megvalósulásával ez a helyzet nem ismétlődhet majd meg, feláll ugyanis a közös bankfelügyelet, a bankokra vonatkozó új előírásoknak köszönhetően pedig a pénzintézetek sokkal „ellenállóbbak, erősebbek és szilárdabbak” lesznek. A szóvivő kiemelte, hogy ezek az új szabályok a bizottság értelmezésében teljes eszköztárat nyújtanak és világos útmutatást adnak majd, hogy megelőzhetőek legyenek a gazdasági sokkot okozó bankcsődök, időben be lehessen avatkozni, vagy szükség esetén szanálni lehessen egy pénzintézetet.

A bankmentésre és -szanálásra vonatkozó újságírói kérdésre Hughes úgy nyilatkozott, hogy annak lehetséges módja a bizottság jelenlegi javaslata szerint az úgynevezett „bail-in”, a hitelezői veszteségmegosztás, amelynek keretében a részvényesek befektetéseiből és a kötvényesek követeléseiből oldanák meg a bajba jutott bank feltőkésítését.

„Szeretném ugyanakkor egyértelműen világossá tenni, hogy nem fordulhat elő az, hogy a veszteségmegosztásba a 100 ezer eurót meg nem haladó betéteket is bevonják, ez sem most, sem a jövőben nem történhet meg” – szögezte le a belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos, Michel Barnier szóvivője.

Chantal Hughes ugyanakkor azt nem zárta ki, hogy a nem biztosított, 100 ezer eurót meghaladó betétek tulajdonosai végső soron veszteségeket legyenek kénytelenek elszenvedni, ha egy bank bajba kerül. Világos szabályok vonatkoznak majd a követelések rangsorolására, hierarchiájára, és ez nem zárja ki, hogy a 100 ezer eurónál nagyobb betétek is azok közé az eszközök közé kerüljenek, amelyek bevonhatók a veszteségmegosztásba – fejtette ki a szóvivő.

Dijsselbloem hétfőn arról is beszélt: elkerülhető lesz, hogy a bankokat az eurózóna közös mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus bevonásával tőkésítsék fel. Mind Chantal Hughes, mind Simon O'Connor, a monetáris és gazdasági ügyekért, valamint az euróért felelős finn uniós biztos, Olli Rehn szóvivője ehhez annyit tett hozzá: a bizottság azon dolgozik, hogy ez a lehetőség a megfelelő szabályok alkalmazásával megnyíljon, ami azonban nem jelenti azt, hogy igénybe is kell venni.

A ciprusi mentőcsomag elfogadásával sikerült ugyan elkerülni az azonnali katasztrófát, az epizód azonban minden bizonnyal tartós károkat okozott a ciprusi gazdaságnak – vélekedtek hétfőn londoni pénzügyi elemzők. Hozzátették, Ciprus várhatóan súlyos recesszióba süllyed a következő években, és a valutaunió stabilitásával kapcsolatban is újabb kérdések vetődtek fel.

A válságkezelés terheit azok a bankok is viselik, amelyek tevékenysége hozzájárult a válság kialakulásához – fogalmazott a német kancellár a ciprusi bankválsággal kapcsolatban.