A bankmentésre és -szanálásra vonatkozó újságírói kérdésre Hughes úgy nyilatkozott, hogy annak lehetséges módja a bizottság jelenlegi javaslata szerint az úgynevezett „bail-in”, a hitelezői veszteségmegosztás, amelynek keretében a részvényesek befektetéseiből és a kötvényesek követeléseiből oldanák meg a bajba jutott bank feltőkésítését.
„Szeretném ugyanakkor egyértelműen világossá tenni, hogy nem fordulhat elő az, hogy a veszteségmegosztásba a 100 ezer eurót meg nem haladó betéteket is bevonják, ez sem most, sem a jövőben nem történhet meg” – szögezte le a belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos, Michel Barnier szóvivője.
Chantal Hughes ugyanakkor azt nem zárta ki, hogy a nem biztosított, 100 ezer eurót meghaladó betétek tulajdonosai végső soron veszteségeket legyenek kénytelenek elszenvedni, ha egy bank bajba kerül. Világos szabályok vonatkoznak majd a követelések rangsorolására, hierarchiájára, és ez nem zárja ki, hogy a 100 ezer eurónál nagyobb betétek is azok közé az eszközök közé kerüljenek, amelyek bevonhatók a veszteségmegosztásba – fejtette ki a szóvivő.
Dijsselbloem hétfőn arról is beszélt: elkerülhető lesz, hogy a bankokat az eurózóna közös mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus bevonásával tőkésítsék fel. Mind Chantal Hughes, mind Simon O'Connor, a monetáris és gazdasági ügyekért, valamint az euróért felelős finn uniós biztos, Olli Rehn szóvivője ehhez annyit tett hozzá: a bizottság azon dolgozik, hogy ez a lehetőség a megfelelő szabályok alkalmazásával megnyíljon, ami azonban nem jelenti azt, hogy igénybe is kell venni.
A ciprusi mentőcsomag elfogadásával sikerült ugyan elkerülni az azonnali katasztrófát, az epizód azonban minden bizonnyal tartós károkat okozott a ciprusi gazdaságnak – vélekedtek hétfőn londoni pénzügyi elemzők. Hozzátették, Ciprus várhatóan súlyos recesszióba süllyed a következő években, és a valutaunió stabilitásával kapcsolatban is újabb kérdések vetődtek fel.
