A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön hozta nyilvánosságra, hogy az idén januárban a bruttó átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten 2,5 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
A munkaerő-piaci aktivitás a kormányzati intézkedések hatására tovább bővült. A növekvő munkakínálatot azonban nem tudta a munkakereslet felszívni, így a munkanélküliek száma emelkedett. Az elmúlt hónapokban felgyorsult az infláció csökkenése: a decemberi 5 százalékot követően februárra 2,8 százalékra süllyedt a fogyasztói árak emelkedésének éves rátája.
A mérséklődésben egyaránt szerepet játszott az inflációs alapfolyamatok lassulása, a rezsicsökkentés, a vártnál kedvezőbb élelmiszerár-alakulás, valamint technikai hatások. A jegybank a korábbi ütemben folytatta a kamatcsökkentést az elmúlt hónapokban, így az irányadó ráta március elején történelmi mélypontra, 5,25 százalékra süllyedt.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője a bruttó bérek esetében ennél magasabb növekedést várt. A 2,5 százalékos bruttó bérnövekedés véleménye szerint párhuzamban állhat azzal, hogy jelenleg esik az infláció, és gyenge lehet a keresleti nyomás a gazdaságban. Az elemző rámutatott arra is, hogy a versenyszférában 1 százalékkal alacsonyabb az alkalmazásban állók létszáma, mint egy évvel korábban, amikor már elkezdődött az a folyamat, hogy a minimálbér és az elvárt bér emelése miatt sok vállalat elbocsátott foglalkoztatottakat. Ebben a folyamatban nincs érdemi javulás – fejtette ki –, gyenge a bérnövekedés, gyenge a foglalkoztatottság, ebből adódóan, bár van egy rezsicsökkentés, de összességében komoly fogyasztásnövekedés az idén nem lesz, inkább fogyasztáscsökkenésre lehet számítani.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője a vártnál alacsonyabb januári bérnövekedés alapján azt feltételezi, hogy a magánszférában a vállalkozások, alkalmazkodva a rezsicsökkentés nyomán mérséklődő inflációhoz, a nehéz gazdasági helyzetben nem nagyon akarnak reálbér-növekedést fizetni. Pozitív meglepetést okozott viszont számára, hogy a költségvetési szférában nőttek a bérek, holott korábban arról lehetett hallani, hogy például az oktatásban az iskolák átadásával összefüggésben januárban elmaradt bizonyos bérelemek kifizetése, ez azonban nem látszik a januári keresetek számadataiban.
Kondrát is kiemelte, hogy a KSH adatai alapján a foglalkoztatotti létszám tovább csökkent, vagyis folytatódott a 2011 végén, 2012 elején megindult folyamat, bár a csökkenés üteme mérséklődött. Hozzátette, hogy jelenleg a 2010 eleji szinten van a foglalkoztatás a magánszektorban. Mindez azt jelenti, hogy az elkölthető jövedelmek szintje reálértelemben csökkenni fog az idén, mivel az egy főre eső jövedelem ugyan szinten marad, viszont csökken a létszám. A januári adat tehát azt támasztja alá, hogy a fogyasztás tovább fog csökkenni – fejtette ki Kondrát, hangsúlyozva, hogy határozottabb következtetést az első negyedéves adatok alapján lehet majd levonni. Az MKB vezető elemzője összességében szinten maradó reálbérrel számol 2013-ban.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője kifejtette: a várakozásoktól elmaradóan nőttek a bruttó bérek januárban az egy évvel ezelőttihez képest, a 3,9 százalékos nettó bérnövekedés pedig a januári 3,7 százalékos infláció mellett 0,2 százalékos reálbérnövekedést eredményezett. Hozzátette, hogy amennyiben a közfoglalkoztatottak lefelé torzító hatását kiszűrjük, a nettó reálbérek ezt kissé meghaladóan növekedhettek januárban. Az elemző szerint mivel több ágazatban még nem jöttek létre az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően. A nettó bérek növekedése pedig az idén meghaladja a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt.
Suppan az idén összességében 4 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. Hozzátette, hogy a reálbérek növekedése az infláció további visszaesése miatt erősödhet, így a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése elérheti, vagy kissé meg is haladhatja a 2 százalékot.
