Kondrát is kiemelte, hogy a KSH adatai alapján a foglalkoztatotti létszám tovább csökkent, vagyis folytatódott a 2011 végén, 2012 elején megindult folyamat, bár a csökkenés üteme mérséklődött. Hozzátette, hogy jelenleg a 2010 eleji szinten van a foglalkoztatás a magánszektorban. Mindez azt jelenti, hogy az elkölthető jövedelmek szintje reálértelemben csökkenni fog az idén, mivel az egy főre eső jövedelem ugyan szinten marad, viszont csökken a létszám. A januári adat tehát azt támasztja alá, hogy a fogyasztás tovább fog csökkenni – fejtette ki Kondrát, hangsúlyozva, hogy határozottabb következtetést az első negyedéves adatok alapján lehet majd levonni. Az MKB vezető elemzője összességében szinten maradó reálbérrel számol 2013-ban.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője kifejtette: a várakozásoktól elmaradóan nőttek a bruttó bérek januárban az egy évvel ezelőttihez képest, a 3,9 százalékos nettó bérnövekedés pedig a januári 3,7 százalékos infláció mellett 0,2 százalékos reálbérnövekedést eredményezett. Hozzátette, hogy amennyiben a közfoglalkoztatottak lefelé torzító hatását kiszűrjük, a nettó reálbérek ezt kissé meghaladóan növekedhettek januárban. Az elemző szerint mivel több ágazatban még nem jöttek létre az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően. A nettó bérek növekedése pedig az idén meghaladja a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt.
Suppan az idén összességében 4 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. Hozzátette, hogy a reálbérek növekedése az infláció további visszaesése miatt erősödhet, így a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése elérheti, vagy kissé meg is haladhatja a 2 százalékot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!