Az exportár jelenleg 800-900 forint körül alakul kilogrammonként, ez azonban a kereslet, illetve a forintgyengülés miatt emelkedhet – tette hozzá a szakember a lap hétfői számában megjelent interjúban. Mivel kevés bárány született, és az idő is rövid volt a megszokott súly eléréséhez, a kereslet kielégítése érdekében a múlt héten elindult a 20 kilogramm alatti bárányok kivitele is, a tavaszi időszakban szokásos 200-250 ezer bárányt várhatóan az idén is exportálják. A húsvéti időszakban a legnagyobb felvevőpiac továbbra is Olaszország, de a tél végén újrainduló török exportkereslet is felhajthatja az árakat.
Tájékoztatása szerint a feldolgozott termékek kivitele évek óta nagyjából azonos szinten áll – évi 40-50 ezer juh talál így gazdára a külpiacokon. A húsvéti csúcsidőszakban ugyanakkor a két hazai vágóhíd visszajelzései alapján egyre élénkebb kereslet mutatkozik a belpiacon is a bárány- és a juhhús iránt.
Támogatások nélkül azonban továbbra sem rentábilis a juhtartás – sem Magyarországon, sem más uniós országban. Az anyajuhállomány tavalyi kismértékű növekedése – jelenleg 930 ezer körüli a létszám – is annak tudható be, hogy a vidékfejlesztési tárca meghirdette a nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások kiváltására a teljesen uniós forrásból származó kérődző-szerkezetátalakítási támogatást. A juhtartók ezt először az idén tavasszal kapják kézhez, de már ez is elegendő volt az állomány folyamatos csökkenésének megállításához – tette hozzá a szakember.
A juhállomány növekedésének újabb lökést adhat, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban az Európai Bizottság javaslata szerint a kérődző állatokat tenyésztők a birtokukban lévő 2015-ös létszám után közvetlen uniós támogatást kaphatnak majd. Egy komplex ágazati programmal – uniós támogatások felhasználásával és új szerkezetű elosztásával – és az állattenyésztés fejlesztését segítő állami földbérleti, illetve birtokpolitikával középtávon egy-másfél milliósra is emelkedhetne az állomány – mondta Hajduk Péter.
