A tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény ugyan nevesíti azokat a magatartásformákat, amelyek tiltottak a kereskedelemben, de ez alól – piaci erőfölényükkel visszaélve – könnyedén kibújnak az áruházláncok. A lap megkeresésére a Gazdasági Versenyhivatal közölte, a törvényben foglaltak ellenőrzése nem az ő asztaluk, a szabálytalanságok elleni fellépés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hatáskörébe tartozik.
A Nébih Felügyeletidíj- és Forgalmazói Ellenőrzési Igazgatóságának tájékoztatása szerint a jelenlegi szabályok szerint pusztán az irreálisan magas árrés (a beszerzési és fogyasztói ár különbözete) miatt nem tudnak fellépni az áruházláncok ellen, mert az árképzésbe nincs módjuk beleszólni. Az európai szinten is igen szigorú magyar szabályozás életbelépése óta ugyanis a korábban különféle címeken beszedett díjak, támogatások, hozzájárulások, például a polcpénz, a marketing-hozzájárulás és még sok más egyéb sarc összegével csökkentették a beszerzési árat. Ezért is nőtt mára egyes termékek árrése a korábbi sokszorosára.
A Nébih megítélése szerint olyan jogszabályi környezet megteremtésével lehetne megelőzni a hasonló trükköket, amely valódi versenyegyenlőséget biztosítana a piaci szereplőknek. Például a piacon a jelenleginél nagyobb szerepet kellene vállalniuk a szakmai érdekképviseleteknek, terméktanácsoknak. A szervezet kiemeli, jelentős eredmény érhető el konkrét esetek bemutatásával, vagyis hogy melyik üzletlánc milyen árréssel értékesíti áruit. A kereskedőre a legnagyobb visszatartó erőt az jelentheti, ha a fogyasztók előtt is világossá válik, hogy egy-egy termék megvásárlásával mekkora összeget dugnak a zsebébe.
(Hajdú Péter)
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában
