Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert – mint azt a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja – a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket nem rótt rájuk. Tatár Tímea, a bíróság szóvivője közölte: a törvényszék érvénytelennek mondta ki a szerződések azon pontjait, miszerint a kamat és kezelési költség változó mértékű, és a hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni.
A nem jogerős ítélet szerint a két ügyfél esetében 2007, illetve 2008 óta jogosulatlanul módosították a szerződéseket és emelték a kamatokat a bankok.
A szóvivő tájékoztatása szerint a jelzálog típusú kölcsönszerződések alapján a pénzintézet akkor változtathatja – egyoldalúan – a hiteldíjat, ha változnak a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, ha nő a hitelszámla-vezetési költség, vagy ha a hitelezőre nézve romlanak a lakossági hitelek kockázati tényezői. A bíróság megállapította, hogy a hiteldíj egyoldalú módosítására vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelen, mert sérti az arányosság, az átláthatóság és a szimmetria elvét.
Az arányosság tekintetében a bíróság kimondta: a szerződési feltétel ugyan formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag azonban „üres”, a pénzintézet kontroll nélkül bármikor egyoldalúan az ügyfélre terhelheti a többletköltséget. Mindez a bank számára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az ügyfél számára pedig indokolatlan és egyoldalú hátrányt jelent. A szerződési feltétel ugyanis a bíróság álláspontja szerint sérti az átláthatóság elvét, mert az ügyfél a szerződés megkötésekor nem tudhatja előre, hogy a szerződésben rögzített kamatok és költségek milyen mértékben emelkedhetnek a későbbiekben. Az egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható.
A szimmetria elvét pedig azért nem teljesíti a megsemmisített feltétel, mert a bíróság szerint az lenne az elvárható, ha a változó körülményekből eredő hátrányok mellett az ügyfelek az előnyökből is részesülnének. Jelen esetben azonban az érvénytelenített rendelkezés csak jogot biztosít a pénzintézetnek, kötelezettséget nem – ismertette Tatár Tímea.
A Magyar Nemzet április elején arról írt, hogy újabb pertársaság támadja meg a bíróságon az AXA Bank szerződéseit. A második csoport több mint száz adósból áll, és a hiteleik összege meghaladja a négyszázmillió forintot. Az első társaság pere jelenleg is zajlik. Március végén az OTP ellen nyert nem jogerősen pert egy devizahiteles a szegedi törvényszéken. A részítéletben a bíróság érvénytelenítette a bank szerződésének azt a pontját, amely a frankalapú jelzáloghitelek kamatának egyoldalú módosítására ad lehetőséget.
Ismert, február 27-én kezdődtek meg a tárgyalások a devizahitelesek problémájának rendezéséről, majd a háromoldalú szakmai tárgyalás március 5-ei fordulóját a Magyar Bankszövetség kérésére elhalasztották. Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa korábban azt mondta, bízik abban, hogy őszre az egész eljárás lezajlik.
