A középkorú, egy éve munkanélküli férfi, aki fél éve nem tud törlesztőrészleteket fizetni, elmondta, hogy az utóbbi időben a szerződés felmondásával fenyegették, illetve kérdőre vonták, hogy miért nem vesz részt a devizahiteleseket megsegítő kormányzati programokban. A felperes azonban úgy véli, hogy valójában a hitelt forintban vette fel és csak forintban fizethette vissza, ezért a programok nem rá vonatkoznak.
Az alperes jogi képviselője a tárgyaláson a kereset elutasítását kérte és hivatkozott egy kúriai állásfoglalásra, mely szerint a válság előtti devizahitelek nem voltak jó erkölcsbe ütközőek, társadalmi rosszallást nem váltottak ki. A bank ügyvédje megjegyezte, hogy a felperesek számára nyitva állt az a lehetőség is, hogy forinthitelt vegyenek fel, az árfolyamváltozások miatti felháborodásuk jelen helyzetben érthető, de ettől még egy szerződés nem lesz jó erkölcsbe vagy jogszabályba ütköző.
A Fővárosi Törvényszék kezdeményezi, hogy a vidéken élő felpereseket a lakóhelyükhöz közelebbi bíróságokon hallgassák meg, de még így sem valószínű, hogy a 68 devizahiteles ügye idén befejeződhet, hiszen az első tárgyaláson egy felperes meghallgatása zárult le, a következő tárgyalás pedig júniusban lesz.
Tárgyalnak a devizahitelesek helyzetéről
Múlt héten megkezdődtek és kedden folytatódnak a tárgyalások a devizahitelesek problémájának rendezéséről – mondta Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa február 27-én Budapesten sajtótájékoztatón. Doubravszky korábban azt mondta, bízik abban, hogy őszre „már az egész eljárás lezajlik”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek előfeltétele a kilakoltatási, árverezési moratórium meghosszabbítása, amit a parlamentnek kell megszavaznia.
A kormány számít az önkormányzatokra azoknak a devizahiteleseknek a megsegítésében, akiket a kilakoltatás veszélye fenyeget – mondta az Emmi szociális államtitkára, Soltész Miklós szerint megoldás lehet az érintettek számára az önkormányzati lakások szociális alapú bérlésének lehetősége.
