Az érintett ügyfél azért perelte be a pénzintézetet, mert a bankkal 2006 novemberében megkötött kölcsönszerződése az árfolyamrésről nem tett említést. Az adós így nem kapott mindenre kiterjedő tájékoztatást a feltételekről. A polgári törvénykönyv és a hitelintézeti törvény alapján a hitelfelvevő azt kérte: a bíróság nyilvánítsa érvénytelennek a megállapodást. Az elsőfokú bíróság ezt elutasította, a fellebbezés nyomán viszont – úgynevezett közbenső ítéletben – a Fővárosi Törvényszék tavaly december 7-én kimondta a szerződés érvénytelenségét. Úgy döntött: a feleknek el kell számolniuk egymással, helyre kell állítani az eredeti állapotot. A pert ezért visszahelyezte az elsőfokú bíróságra.
A hitelintézet most a Fővárosi Törvényszéknek az ügy jogi alapjait eldöntő tavaly decemberi határozatát támadta meg a Kúrián felülvizsgálati kérelmével. A Magyar Nemzet értesülése szerint a tárgyalás júniusban lesz. A magánszemély felperes jogi képviselője, Lázár Dénes ügyvéd úgy reagált: alaposan tanulmányozzák a bank kérelmét, és arra válaszolnak majd. A lap érdeklődésére a jogász elmondta: az árfolyamrés az a többletköltség, amit a deviza vételi és eladási árfolyamának különbsége okoz. Hozzátette: a devizában nyilvántartott és forintban folyósított, törlesztendő jelzáloghitelek nagyon sok embert érintenek. Vitatott ugyanis, tudtak, tudhattak-e az ügyfelek arról, hogy az árfolyamrés befolyásolja majd fizetési kötelezettségüket. A per adatait, dokumentumait ezért folyamatosan nyilvánosságra hozzák.
A Fővárosi Törvényszék a múlt év végén azért nyilvánította érvénytelennek a bank és a kölcsönfelvevő között 2006-ban aláírt hitelszerződést, mert a megállapodás nem tett említést arról, hogy a kamatot és a költségeket magában foglaló teljes hiteldíjmutató az árfolyamrést is tartalmazná. A bíróság szerint az akkor hatályos hitelintézeti törvény az egyéb jogszabályokkal együtt szükségessé tette volna mindezt. Az ítélet utalt rá, hogy amikor a kölcsön összegét devizában rögzítik, a folyósítás és a törlesztés viszont forintban történik, az átváltásából adódó többlet a kölcsönfelvevőt terheli, az árfolyamrés tehát költség. Ebből a bírói tanács azt vonta le: a hiteldíjnak a kölcsön felvételével járó összes költséget tartalmaznia kell, s ez alól az árfolyamrés sem kivétel. A törvény szerint semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a százalékban kifejezett éves teljes hiteldíjmutatót és a szerződéssel kapcsolatos összes költséget.
(Jakubász Tamás–Kulcsár Anna)
Doubravszky György szerint alternatív bankrendszer nélkül nem lehet megoldani a devizahitelek problémáját Magyarországon. A pénzügyi jogok biztosa ezt egy általa rendezett budapesti konferencián mondta az MTI-nek pénteken.
Ismét célba veszik a bankok a tavaly év elején végtörlesztőket. Akkor kifejezetten drágán kínálták számukra a devizakölcsönük visszafizetésére szolgáló pénzt. Most külön kedvezményeket adnának a magas kamatú hitelek kiváltására – olvasható a Magyar Nemzet tegnapi számában.
Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert – mint azt a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja – a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket nem rótt rájuk.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
