Alternatív bankrendszerre van szükség a devizahitelezésben

Doubravszky György szerint alternatív bankrendszer nélkül nem lehet megoldani a devizahitelek problémáját Magyarországon.

A pénzügyi jogok biztosa ezt egy általa rendezett budapesti konferencián mondta az MTI-nek pénteken. A konferencián hazai kis- és közepes vállalkozások vezetői mondták el, hogyan képzelik el a vállalkozásbarát üzleti környezetet. Doubravszky György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég bejelentett növekedési hitelprogramja kapcsán elmondta: a jegybank és a bankok tárgyalásain még sok vita lehet az alacsony kamatmarzs miatt. Emiatt – Orbán Viktor miniszterelnök korábbi nyilatkozataival összhangban – ismét felmerül az, hogy középtávon meg kell célozni az 50 százalékos magyar tulajdont a bankrendszerben, mert az akár a rövid távú profitérdekeken is túllépve, a magyar érdekek mentén működne.

Azt, hogy az MNB programjának köszönhetően kétszázalékos kamattal kaphatnak forinthitelt a kkv-k, Doubravszky György jó lehetőségnek nevezte, tekintve, hogy az egyik probléma a vállalkozói szektorban a forráshiány és így a körbetartozás.

A pénzügyi jogok biztosa kifejtette: az MNB maximum 2 százalékos kamatmarzsot fogad el, ami azért kihívás a kereskedelmi bankoknak, mert eddig körülbelül 5 százalékos marzzsal dolgoztak, így itt lehet feszültség a tárgyaló felek között. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy mivel minden bank beleesett a devizahitelek „csapdájába”, ezért szövetségben tárgyalnak és együtt mozdulnak. Doubravszky György szerint a magyar bankrendszerben a verseny jelenleg csak látszólagos, így amíg nincs valódi választási alternatíva, addig a kormánynak sincs tárgyalási ereje ebben a kérdésben.

A biztos kifejtette, hogy hatalmas a különbség a külföldi anyabankok és magyar leánybankjaik között a számlavezetési és hitelkondíciókat tekintve, ezeket a differenciákat pedig meg kellene szüntetni. Szólt arról, hogy fogyasztóvédelmi szempontból a devizában nyilvántartott forinthitelek problematikusak lehetnek. Amennyiben ezek hibás termékek, úgy lehetne korrigálni őket, hogy a folyósítás napjával forinthitelre cserélik, és ennek alapján újraszámolják a tőketartozást – mondta Doubravszky György.

Hozzáfűzte azonban, hogy a forinthiteleket is meg kell vizsgálni, mert a devizahitelek elterjedésekor azok vélhetően túlárazottak voltak. Rámutatott: 2010-ig nem volt érdemi pénzügyi fogyasztóvédelem, vagyis amikor ezeket a hiteleket folyósították, akkor nem vizsgálták a konstrukciók fogyasztókra gyakorolt hatását.

A Magyar Bankszövetség, a kormány és saját hivatalának tárgyalásairól a biztos elmondta, hogy ezek a miniszterváltás előtt elkezdődtek, és akkor folytatódnak, miután az NGM kinevezte a tárgyalásokért felelős helyettes államtitkárt. Doubravszky György a vállalkozások problémái kapcsán jelezte: Magyarországon az nehezíti meg a vállalkozások helyzetét, hogy sokszor a „józan ésszel nehezen érthető szabályozói környezet van”, amely kiszámíthatatlan és túlzottan bürokratikus. Hozzátette: a vállalkozások konkrét, a pénteki konferencián elhangzott javaslatait összegyűjti, és továbbítja a döntéshozóknak, így például Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

A konferencia célja, hogy egyértelművé tegye: a pénzügyi jogok biztosának hivatala nemcsak a devizahitelek problémájának vizsgálatával, hanem a kisvállalkozói környezet javításával és a pénzügyi kultúra terjesztésével is foglalkozik – hangsúlyozta a biztos.