„A múltban az állam állapította meg a szabványfizetéseket, ami azt jelentette, hogy nem lehetett többet fizetni egy bizonyos összegnél” – nyilatkozta az AP hírügynökségnek Ri Ki Szong, a phenjani Észak-koreai Társadalomtudományi Akadémia professzora.
A professzor szerint a jól teljesítő gyárakban és vállalkozásokban már emelni lehet a fizetéseket, és azok, akik egyénileg is jobban dolgoznak, ezután jobban kereshetnek. Ri ennek ellenére hangsúlyozta, hogy a kísérleti időszak után, április 1-jén bevezetett változások nem jelentik azt, hogy Észak-Korea áttérne a kapitalista piacgazdaság rendszerére.
Előző évben hasonló könnyítéseket engedélyeztek a mezőgazdaságban. Akkor lehetővé tették, hogy a különböző mezőgazdasági szervezetek az állami kvóták teljesítése után a megmaradt felesleggel saját maguk gazdálkodhassanak.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető januárban kijelentette, hogy az ország legfontosabb feladata a gazdaság erősítése. Külföldi számítások szerint az egy főre jutó észak-koreai GDP (1800 dollár évente) csupán töredéke a szomszédos Dél-Korea vagy a közeli Japán életszínvonalának.
Észak-Korea atomtechnológiájának és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáinak fejlesztésével egyre közelebb jut azon hangoztatott célja felé, hogy atomcsapást mér az Egyesült Államokra – olvasható az amerikai védelmi minisztérium idei kockázatfelmérő jelentésében, amelyet a washingtoni kongresszus számára készítettek.
A Koreai-félsziget az elmúlt évek legsúlyosabb válságát éli meg, amelyet az váltott ki, hogy Észak-Korea tavaly decemberben sikeres rakétakísérletet hajtott végre. A februári, harmadik föld alatti kísérleti atomrobbantásra válaszul a nemzetközi közösség újabb szankciókat vezetett be. A kommunista ország április 23-án közölte, hogy atomhatalomként akar tárgyalni az Egyesült Államokkal, de ezt Washington rögtön és határozottan elutasította.
