Az alapkamat-csökkentés a reálgazdasági válság megoldásával függ össze, mivel lehetőség nyílt arra, hogy az inflációs cél megsértése nélkül csökkenjen az irányadó kamat. Így a reálgazdaságot érintő hitelkamatok is csökkenésnek indultak – hangsúlyozta az alelnök. Gerhardt rámutatott arra, hogy a világ jegybankjai az inflációs célokon kívül egyre több területre „terjeszkednek ki”. Eljött az ideje annak, hogy a központi bankok a rendelkezésre álló eszközökön kívül újabb tevékenységeket végezzenek – hívta föl a figyelmet a szakember.
A vállalati hitelállomány rendkívüli mértékben leépült Magyarországon az elmúlt években, amelynek legfőbb oka, hogy a külföldi tulajdonú bankok különféle okok miatt visszafogták a hitelezésüket – mondta Gerhardt. „A hitelszűkét a legnagyobb mértékben a kis- és középvállalkozások sínylették meg, amely állapoton változtatni kellett.” Magyarországon is eljött az ideje annak, hogy a kkv-kat megcélzó hitelezési forma kidolgozásra kerüljön – tette hozzá. A nemzeti bank vezetése márciusban döntött arról, hogy 250 milliárd forint értékben egy növekedési hitelprogramot indít a kereskedelmi bankok közreműködésével a vállalkozások érdekében.
A kereskedelmi bankok 0 százalékos hitelhez jutnak az MNB-től és azt maximum 2,5 százalékos kamattal helyezhetik ki legfeljebb 10 éves futamidőre. A hitelek összege hárommilliótól hárommilliárd forintig terjedhetnek. A kereskedelmi bankok 40-50 százalékos arányban a hitelkiváltásra fogják fordítani a jegybanktól érkező forrásokat, ami szintén gerjesztő hatásokkal járhat a gazdaságra nézve – ismertette Gerhardt. A 750 milliárdos igényt figyelembe véve a 250 milliárdos keretet 425 milliárdra emelte föl az MNB – jelentette be az alelnök. A jegybank három hónapos türelmi időt adott a program értékeléséhez, azt követően pedig akár újra is gondolhatják azt – tette hozzá.
A devizakitettség mérsékléséről Gerhardt elmondta, hogy az MNB olcsó forintforrást biztosít a kereskedelmi bankoknak ahhoz, hogy a vállalkozók kiváltsák azt, így a jövőben a törlesztést is hazai devizában kell biztosítaniuk. Az MNB szeretné elérni azt, hogy a bankok a náluk lévő likviditást a hitelezésre fordítsák, és nem a jegybanknál lévő kéthetes kötvényekbe fektessék, így csökkenhetnek az államháztartás terhei. Ehhez fel fogjuk használni a jegybank devizatartalékának azt a részét, amely nem fenyegeti a pénzügyi stabilitást – hangsúlyozta Gerhardt.
