A jegybank is jelezte, hogy ha a kis- és középvállalatokat érintő növekedési hitelprogram pozitív fogadtatásra talál a pénzügyi közvetítőknél és a vállalati szektorban, akkor mindenképpen bővítés várható – hangsúlyozta Horváth. Szerinte ez úgymond sztenderd eszközzé vált a világ jegybankjai között, így egy átgondolt, lépésről lépésre véghezvitt bővítést nem csak a reálgazdaság, hanem a tőkepiacok is kedvezően fogadják majd.
A K&H Alapkezelő befektetési igazgatója úgy látja, a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülést követően megnőhet a hazai gazdaság mozgástere, mivel nem lesz felettünk az uniós monitoring, de hogy ezzel milyen mértékben fogunk élni, azt nem lehet megjósolni. „Ez ugyanúgy függ attól, hogy az Európai Unión belül milyen lesz a növekedés, mert abban az esetben, ha a várakozásokkal megegyezően növekedni fog az uniós országok gazdasága, akkor működhet az a dolog, hogy a költségvetés kisebb nyomás alatt van, és így is tartjuk a 3 százalékos hiánycélt.” Nem valószínű, hogy a jövőben egyszerűen elfelejtenénk a 3 százalékos hiánycélt – tette hozzá a szakember.
Horváth szerint Magyarországnak, és az összes feltörekvő gazdaságnak az a leggyengébb pontja, hogy nincs megfelelő mennyiségű tőke felhalmozva a gazdaságban, némelyik nyersanyaggal, míg mások jó munkaerővel rendelkeznek, de kevés a tőkéje. Bárki, aki céget akar alapítani nem rendelkezik elég forrással – ismertette a szakember. Úgy látja, hogy a lakossági megtakarítások növekedése nyilván kimaradó fogyasztás, de hosszú távon jó dolog.
Az elmúlt években, ha nem is egy élő vállalati kötvénypiac alakult ki, de valami elindult, ami azt jelenti, hogy ha valaki növekedni akar, akkor a befektetési alapok alternatív forrással bírnak – vélekedett az elemző. Ilyen módon később természetesen visszajuthat a gazdaságba az a 800 milliárd forintnyi pénz, ami az elmúlt hónapokban a befektetési alapokba áramlott, és növekedés is lehet belőle, de annak hatásai csak évek múlva lesznek láthatóak – hangsúlyozta Horváth.
A világgazdaság a kilábalás útjára lépett, az utóbbi időben igaz a gazdasági adatok kevésbé voltak fényesek, a részvénypiacok emelkedése viszont azt jelzi, hogy a befektetők hisznek a jegybankoknak – világított rá Horváth. Szólt arról is, hogy a világgazdaságot tekintve az eurózóna rendelkezik a legalacsonyabb növekedési kilátással, így az a „leggyengébb láncszemnek tekinthető”. A magyar piacra kitérve azt mondta el, hogy itthon stagnálás vagy enyhe mínusz lehet a GDP alakulását illetően 2013-ban, a jegybanki kamatcsökkentés néhány hónapon belül 4 százalékon állhat meg.
Mint arról május 27-én beszámoltunk tavaly 10 milliárd 462 millió euró értékű külföldi közvetlentőke-befektetés valósult meg Magyarországon, ami 6,7 milliárd euróval kedvezőbb az előző évinél, és minden eddiginél nagyobb beáramlást jelent. A magyar vállalatok által 2012-ben külföldön végrehajtott közvetlentőke-befektetés értéke 8 milliárd 210 millió euró volt, ez 5 milliárd euróval több, mint egy évvel korábban.
