Varga: Van egy titkos fegyverünk

Varga Mihály szerint minden egyenlegjavító lépés, így a reklámadó is „jól jöhet”, amikor az EB arról dönt, megszünteti-e a hazánk ellen folytatott túlzottdeficit-eljárást.

Arra a felvetésre, hogy egyesek szerint a kormány a reklámadóval akar nyomást gyakorolni a nagyobb médiacégekre, hogy azok olcsóbban adják el magyarországi leányvállalataikat, valamint hogy nem volt-e korai bejelenteni a reklámadót, Varga Mihály elmondta: nem volt korai, mert minden egyenlegjavító lépés „jól jöhet a végső értékelésnél”, és ez is azt mutatja, hogy a kormány elszánt arra, hogy teljesüljön a 3 százalék alatti hiány.

Nem igazak azok az állítások miszerint Európában példa nélküli a reklámadó. Elég a szomszédba átpillantanunk: Ausztriában 2000 júniusában emelkedett helyi szintről államira a reklámok megadóztatása, melynek szintje általánosan 5 százalék. Keleti szomszédunknál – Észtországhoz hasonlóan – az önkormányzatok szedik a reklámadót, ezenfelül Romániában 12 százalékos felárat kell fizetnie azoknak a cégeknek, melyek egészségre káros terméket kívánnak népszerűsíteni.

Svédországban az 1970-es évek óta sarcolják a nyomtatott sajtóban megjelenő reklámokat, a napilapokban 3, míg más médiákban 8 százalékos a mértéke. A rádióktól és tévéktől más címeken szednek be pénzt.

A válság által sújtott Görögország 2010 júliusában vezetett be brutálisnak mondható, 20 százalékos extraadót a tévéreklámokra, mellyel az adó aránya 64,5 százalékosra nőtt.

Hozzátette, hogy egyetlen nagybankot sem adtak el a bankadó bevezetése miatt, „nem attól kell tartani, hogy ettől lesz veszteséges, vagy ettől kerül eladás közeli állapotba néhány ilyen cég ( ), egyszerűen a média egy olyan terület, ahol évente 170 milliárd forint fordul meg, megy át; aki reklámozni tud, az nyilván elszánja magát bizonyos lépésekre. A közzétevő pedig van olyan helyzetben, hogy ebből a reklámtortából ( ) valamit visszaadjon az államnak közteherviselés címszó alatt” – fejtette ki Varga Mihály. Elmondta, a kormány a szerdai kormányülésen dönt arról, beterjeszti-e a reklámadóról szóló javaslatot, és ha igen, akkor milyen tartalommal.

A nemzetgazdasági miniszter arra a kérdésre, hogy lesz-e választási költségvetés, ha Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, elmondta: ezt nem tartja elképzelhetőnek, hiszen ez nem lenne „bölcs döntés” az után, hogy Magyarország „nagy nehezen” elér egy eredményt. A kormány olyan költségvetést készít, amely 2014-ben is 3 százalék alatti hiányt tesz lehetővé; ha ez nem így lenne, nem is engednék ki az országot a túlzottdeficit-eljárás alól. Varga Mihály szerint egy kedvező döntés az egész gazdaságra pozitív hatással lenne, csökkenhetnek a kockázati felárak és a kamatszint, emellett így biztosítható, hogy Magyarország ne essen el 500 milliárd forintnyi uniós támogatástól.

A pedagógusbér-emelésről kifejtette: ha a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, akkor lesz béremelés, ő pedig optimista a tekintetben, hogy a második negyedévben is az elsőhöz hasonlóan kedvezően alakul a gazdaság teljesítménye. Varga Mihály elmondása szerint az erre szánt összeg nincs betervezve a költségvetésben, „de meg lehet csinálni”.

Nincs napirenden egy új árfolyamrendszer bevezetése, de egy valutatanács felállítása sem, e helyett jelenleg azt vizsgálják, megvalósítható-e – és ha igen, milyen formában – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) együttműködése. Varga Mihály kiemelte: a pénztárgépek összekötése a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) az idén 80-90 milliárd forintos bevételt jelenthet a költségvetésnek.