A kutatóintézet elemzésében emlékeztet: Magyarország ellen 2004 óta van érvényben túlzottdeficit-eljárás. Akkor tizenegy nappal Magyarország uniós csatlakozása után készített jelentést az Európai Bizottság, majd július 5-én a pénzügyminiszterek tanácsa megindította a túlzottdeficit-eljárást; a költségvetési korrekciós intézkedések által elérendő kritérium teljesítésére 2008-as határidőt tűztek ki.
A határidőre a bruttó hazai termék 3,7 százalékára tudta leszorítani a költségvetési hiányt a kormány, tehát nem sikerült teljesíteni a kitűzött határidőt – írja a Nézőpont Intézet elemzésében. 2009-ben a költségvetési hiány ismét emelkedett, jelentős gazdasági visszaesés mellett.
A magyar kormány a kritériumok teljesítésére további határidőt kapott, a hiánycélt 2011-ben tudta először teljesíteni. A költségvetési szabályrendszerben 2011-ben változás történt, decemberben hatályba lépett az uniós hatos csomag, ami a Stabilitási és Növekedési Paktum módosításával a korábbinál szigorúbb fiskális szabályok alkalmazását tette lehetővé.
A kutatóintézet szerint a költségvetési kiigazítás mennyiségi értelemben 2011-ben érte el a referenciaértéket, a bizottság azonban a mennyiségi szempontokon túl minőségi szempontokat is figyelembe vesz, így a költségvetési hiány fenntarthatóságát nem egyszeri, hanem strukturális intézkedésekkel kell megteremteni.
A Nézőpont Intézet szerint a tényadatokat figyelembe véve megállapítható, hogy a tervezett vagy tényleges GDP-arányos költségvetési hiány jelentős mértékben csökkent, és elért egy a referenciaértékhez közeli szintet. Ez néhány tized százalékpontnyi eltéréssel ugyan, de a bizottság 2013-ra és 2014-re vonatkozó előrejelzéseiben is látszik.
Kritikus pontnak nevezte a kutatóintézet, hogy egyrészt nehéz „teljesen objektív” módon értékelni kiigazítás minőségére vonatkozó szempontokat, másrészt pedig az eljárás megszüntetéséhez vezető makrogazdasági előrejelzések is pontatlanok lehetnek.
