Az országhatárokon kívül is kutat a magyar kötődésű pénzek és ügyletek után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A magyar hatóság tavaly több ezer alkalommal keresett meg külföldi állami szervezeteket, s számos esetben hatalmas összegek sorsának feltárásához kért segítséget. Nemzetközi kapcsolatfelvételre, információkérésre a legkülönfélébb ügyekben került sor.
A kormány munkacsoportot hozott létre a külföldre kerülő magyar pénzek követhetőségének vizsgálata érdekében, de 2013–2014-ben a kabinet nem tervez érdemi változtatásokat az adórendszerben – mondta korábban Lázár János.
Addig-addig ömlött az országból adóparadicsomokba a leggazdagabbak magánvagyona, mígnem a világranglistán a 13. legnagyobb offshore-ozó országgá nem váltunk. Döbbenetes, de a kiszivattyúzott milliárdok végösszege nagyobb, mint Magyarország teljes külső adóssága.
Vélhetően bottal ütheti a kormány azoknak az adócsalóknak a nyomát, akik 2008 előtt nyitottak számlákat a svájci bankokban – írta korábban a Magyar Nemzet.
Kiugró értékeket elsősorban a forgalmi adóval kapcsolatos ellenőrzések adatsorai mutatnak. Ezek szerint már 2011-ben több mint háromezer esetben mutatkozott szükségesnek valamelyik uniós tagállam megkeresése. Ezek során a NAV azt tudakolta, hogy az érintett gazdasági szereplők szabályos keretek között kötötték-e meg az összességében ötszázmilliárd forintról szóló szerződéseiket.
Tavaly pedig megközelítőleg hétezer esetben fordult a magyar hivatal az uniós országok hatóságaihoz, a kérdésessé vált ügyletek összértéke megközelítette a kilencszázmilliárd forintot. A NAV a magyar és a külföldi üzletfelek között létrejött megállapodások teljesítésének főbb részleteire volt kíváncsi. Például arra, hogy a résztvevők léteznek-e egyáltalán, végeznek-e tényleges tevékenységet. Emellett többször érdekes lehetett, milyen körülmények között zajlott le az üzletkötés, mi módon történt az áru szállítása és a vételár kifizetése. Az áfa-ellenőrzések kapcsán a leggyakrabban Szlovákiával, Romániával és Németországgal vette fel a kapcsolatot tavaly a honi hivatal.
A NAV adóügyekkel foglalkozó szóvivője mindehhez a Magyar Nemzet kérdésére azt tette hozzá, hogy a nemzetközi adatkérések mindenkor egy-egy hazai adóvizsgálat befejezését segítik. Linczmayer Szilvia úgy fogalmazott: miközben kézenfekvő, hogy a magyar gazdasági szereplők a térségbeli országok vállalkozásaival állnak a legszorosabb üzleti kapcsolatban, az elmúlt idők tapasztalatai alapján az is nyilvánvaló, hogy a közösségi áfaszabályok visszaélésekre is felhasználhatók.
A szóvivő megjegyezte: a forgalmi adóval kapcsolatos, több országot is érintő jogsértések megelőzéséhez, feltárásához elengedhetetlen a hatóságok közötti nemzetközi adatcsere. – Az információk átadása persze más adóügyek megoldását is segítheti – fűzte hozzá a szóvivő. – A NAV így például a társasági vagy a személyi jövedelemadó befizetése kapcsán is megkereste a külföldi hatóságokat. A kint megszerzett jövedelemről szóló, más országból származó adatokat, banki információkat – bizonyos állítások igazolására – a vagyonosodási vizsgálatokban is felhasználta az adóhivatal. Gyakorta tudakolóztak tavaly más állam hatóságainál az adócsalásokat és egyéb visszaéléseket vizsgáló pénzügyi nyomozók is.
(Jakubász Tamás)
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják.
