A világ legjobban kereső embereinek vagyoni viszonyait vizsgáló francia közgazdász, Thomas Piketty azt valószínűsíti, hogy az adóparadicsomokban pihenő pénzmennyiség arra is elegendő lehetne, hogy Európát a világ vezető hitelezőjévé tegye, a magyar kormány sem ok nélkül küzd tehát az offshore pénzek visszaszerzéséért.
Svájc nem száll be?
Svájc mindazonáltal a Népszabadság csütörtökön megjelent írása szerint valószínűleg nem venne részt a Lázár által bejelentett akcióban, mely szerint adatszolgáltatásra kérné a kormány például Svájcot az országban lévő, feltehetőleg magyar tulajdonú bankszámlákkal kapcsolatban. Azonban az ilyen típusú úgynevezett Rubik egyezmények az utóbbi időben kerültek a nemzetközi figyelem középpontjába, és az uniós tagállamok közül már Nagy-Britannia, Ausztria és Németország is aláírt Svájccal hasonló egyezményt. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere szerint ha a Rubik egyezmények más, főként harmadik államokkal is általánosan elterjedtté válnak, jó esély van rá, hogy az államok adópolitikai célkitűzései megvalósulnak.
A Magyar Nemzet pénteki számában ugyanakkor kormány közeli forrásokra hivatkozva azt írja, nemrég épp a svájci hatóságok keresték meg Magyarországot egy esetleges kétoldalú megállapodás témakörében. Igaz, az alpesi ország kezdeményezése távol áll attól, amit most Lázárék el kívánnak érni, a kormány javaslatával ugyanis jóval több bevétele keletkezhetne a magyar büdzsének.
Több száz milliárd vándorolt ki egy év alatt
Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Az este című műsorában csütörtökön kifejtette: becslések szerint 1000 milliárd forintnyi magyar eredetű vagyon lehet svájci bankszámlákon, míg egy tavalyi becslés szerint 275-320 milliárd forint hagyta el Magyarországot egy év alatt.
