Alapos oka van a kormánynak arra, hogy visszamenőlegesen átlagosan 35 százaléknyi forrásadót róna ki a külföldre adóelkerülési céllal kiáramoltatott vagyonokra. Ismert, tavaly november végéig, az adóamnesztia évében mintegy 67 milliárd forint offshore-summa talált haza, amelynek 10 százaléka adó formájában be is folyt a büdzsébe; de ez is csak kicsiny része annak a még mindig adóparadicsomokban heverő vagyonoknak, amelyeknek az adótartalma igen-igen hiányzik az államkasszából. Hab a tortán, hogy Magyarország az elmúlt években a világ élvonalába került az adókicselezési célzattal messzire röptetett pénzek tekintetében. A Guardian nyáron egy kínos térképre tette a húsz legnagyobb „offshore-ozó” államot, Magyarország helyén pedig egy méretes vörös jelzést voltak kénytelenek elhelyezni a szerkesztők.
A világszerte csendben lapuló offshore pénzeknek csupán az adótartalmából – több mint 300 milliárd dollárból – egész afrikai régiókat lehetne helyreállítani, de alternatív megoldásként az euró kínzó válságán is úrrá lehetne lenni az összesen 21 trillió dollárból, amiben – mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt – még nem is szerepel az ingatlanokban, nemesfémben és yachtok formájában csellengő summa. Döbbenetes, de az eltitkolt összpénz kiteszi az USA és Japán teljes éves GDP-jét. És ha már Amerika, a Guardianben megjelent összegző tanulmányt készítő vezető nemzetközi közgazdász és adóparadicsom-szakértő James Henry – az eredetileg az Adóigazságossági Hálózat számára készített jelentésben – kíméletlenül ír a számokról a világ vezető hatalmai (Nagy-Britannia és az USA) esetében is, rávilágítva, hogy nem kevés ország krőzus polgárainak kint bóklászó pénze önmagában több, mint az adott ország teljes külföldi adóssága – és ez igaz hazánkra is.
Magyarországot a 13. helyre lökték
Az elmúlt 30 esztendőt górcső alá vevő, részletes vizsgálat kimutatta, Magyarország államháztartásának 242 milliárd dollárnyi veszteséget kellett elkönyvelnie, amivel a 13. helyen áll a világranglistán, olyan sokkal népesebb államokat megelőzve, mint Lengyelország vagy Törökország. De a lakosságszámban nálunk 14-szer nagyobb Oroszország offshore vesztesége is alig négyszerese hazánkénak (igaz, a vizsgált időszak esetükben valamivel rövidebb), nem beszélve Kínáról; a 130 Magyarországot kitevő lélekszámú ország elveszített vagyona kevesebb mint ötszöröse a miénknek. Tőlünk északra, délre és nyugatra nincs európai ország a Top 20-ban.
A világ legjobban kereső embereinek vagyoni viszonyait vizsgáló francia közgazdász, Thomas Piketty azt valószínűsíti, hogy az adóparadicsomokban pihenő pénzmennyiség arra is elegendő lehetne, hogy Európát a világ vezető hitelezőjévé tegye, a magyar kormány sem ok nélkül küzd tehát az offshore pénzek visszaszerzéséért.
Svájc nem száll be?
Svájc mindazonáltal a Népszabadság csütörtökön megjelent írása szerint valószínűleg nem venne részt a Lázár által bejelentett akcióban, mely szerint adatszolgáltatásra kérné a kormány például Svájcot az országban lévő, feltehetőleg magyar tulajdonú bankszámlákkal kapcsolatban. Azonban az ilyen típusú úgynevezett Rubik egyezmények az utóbbi időben kerültek a nemzetközi figyelem középpontjába, és az uniós tagállamok közül már Nagy-Britannia, Ausztria és Németország is aláírt Svájccal hasonló egyezményt. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere szerint ha a Rubik egyezmények más, főként harmadik államokkal is általánosan elterjedtté válnak, jó esély van rá, hogy az államok adópolitikai célkitűzései megvalósulnak.
A Magyar Nemzet pénteki számában ugyanakkor kormány közeli forrásokra hivatkozva azt írja, nemrég épp a svájci hatóságok keresték meg Magyarországot egy esetleges kétoldalú megállapodás témakörében. Igaz, az alpesi ország kezdeményezése távol áll attól, amit most Lázárék el kívánnak érni, a kormány javaslatával ugyanis jóval több bevétele keletkezhetne a magyar büdzsének.
Több száz milliárd vándorolt ki egy év alatt
Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Az este című műsorában csütörtökön kifejtette: becslések szerint 1000 milliárd forintnyi magyar eredetű vagyon lehet svájci bankszámlákon, míg egy tavalyi becslés szerint 275-320 milliárd forint hagyta el Magyarországot egy év alatt.
