„A többségi tulajdonszerzés a TakarékBankban csak átmeneti, amint sikerül végrehajtani a takarékszövetkezeti rendszer megerősítését, megszűnik az ekkora mértékű állami részesedéshez kapcsolódó motiváció” – mondta a Portfóliónak adott interjújában Németh Lászlóné fejlesztési miniszter. A lap kérdésére, hogy mégis mikor fog kiszállni az állam, azt mondta, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja. Időpontot nem akart megjelölni arra hivatkozva, hogy „várjuk meg, milyen eredménnyel zárul a szektor átvilágítása”.
Az átalakítás egyik fő célja, hogy a takarékszövetkezeti forrásokat megmozgassák – írja az Origó. A takarékoknál átlagosan jóval alacsonyabb mértékű hitelállomány párosul a betétekhez, mint a kereskedelmi bankoknál, mégsem tudtak hitelezni. Németh Lászlóné szerint ennek részben az is az oka, hogy „nem mind a 128 takarékszövetkezet menedzsmentje képes [a hitelezést – a szerk.] megvalósítani, ráadásul számos kérdés nem piaci alapokon dől el”. Szerinte ha rendbe rakják a takarékokat, „több százmilliárd forint hitelezési kapacitás nyílhat meg a vidéki Magyarország, kiemelten a kkv-szektor és az agrárium számára”.
Elfogadta csütörtökön az Országgyűlés a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot. A kedden beterjesztett és kivételes sürgős eljárásban megtárgyalt, 214 igen és 42 nem szavazattal elfogadott jogszabály célja a preambulum szerint a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, mivel a tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő, és félő, hogy jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz működőképes.
Nagyobb szerepet szán a kormány a takarékszövetkezeteknek az ország pénzügyi vérkeringésében, részesedésüket tíz éven belül két-háromszorosára növelnék – mondta Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára. Orbán Viktor 2012 júliusában elmondta: kormánya új gazdasági rendszert épít fel, és ezt most már a gazdasági élet szereplői is érzékelik.
