Orbán: Ez a filozófiánk lényege

Orbán Viktor szerint kormánya egy új gazdasági rendszert épít fel. A kormányfő kijelentette: ennek része az is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen.

WA
2012. 07. 17. 9:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden ilyen modellépítési kísérlet újításnak minősül, az újítóknak pedig megvan a maguk sorsa: először meglepetés fogadja őket, utána értetlenség, majd érdeklődés, és ha beválik az újításuk, akkor átveszik azt – mondta a miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével való keddi tárgyaláson, a választási szövetségesekkel zajló konzultációsorozat második állomásán Budapesten.

Bár a magyar gazdaság még nincs olyan állapotban – folytatta –, hogy „a mellünket verve” lehetne hivatkozni a kormány újításainak nyugati átvételére, de „kellő szerénységgel” rögzíthető: a magyar gazdaságpolitika intézkedései, amelyeket először értetlenség fogadott, szépen lassan átmentek az európai gazdaságpolitika eszköztárába. Példaként említette a bankadót, a válságadókat, a hárompilléres nyugdíjrendszer újraszervezését, a tranzakciós adót, és szerinte pillanatok alatt máshol is meg fognak érkezni a munkahelyvédelmi akciótervek.

Az új modellről

Az új gazdasági modell elemei közé sorolta a kormányfő a munkát és a családokat támogató adórendszert, a munkát terhelő állami bevételek kiváltását forgalmi adókkal, az adósságtermelő rendszerek átszervezését, állami nyugdíjrendszer építését, a szociális ellátórendszer és a kamarák szerepének átalakítását, az újraiparosítás politikáját és egy új mezőgazdasági rendszert. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: ennek legnagyobb vitája a következő hónapokban várható az új földtörvény miatt. „A következő négy-öt hónap legnagyobb vitája a földtörvény körül rajzolódik majd ki: történeti érdeklődésű vállalkozóknak kifejezetten javaslom, hogy kísérjék figyelemmel ezt a vitát, mert a Horthy-korszak nagy elmaradt földreformjairól szóló egykori írásokat fogják visszahallani” – mondta.

Az új modellhez tartozik – folytatta – a közszolgáltató cégek nonprofit alapra helyezése, a keleti nyitás politikája és 2014 után az európai uniós pénzek felhasználásának új rendje is, mert a jelenlegi módszer alapjaiban elhibázott. Az EU-s pénzekről szólva közölte azt is, hogy létrehoztak egy bizottságot, amelynek az a feladata, hogy kidolgozza a közösségi források felhasználásának új rendszerét.

Megjegyezte továbbá, hogy az MKIK javaslatai közül korábban megvalósították egyebek mellett a Széchenyi-kártya továbbfejlesztését, a közbeszerzési szabályok és a szakképzés átalakítását, az uniós források átcsoportosítását és egy versenyképes adórendszer kialakítását.

Érdemesebb dolgozni, mint nem

A miniszterelnök kijelentette: „Végig fogom vinni ezt a munkahelyvédelmi akciótervet, mert ez a mi kormányzásunk filozófiájának a lényege!” Arról kell meggyőzni a magyarokat, hogy érdemesebb dolgozni, mint nem, és ezt csak akkor lehet bizonyítani, ha valóban vannak munkahelyek, és többet keresnek az emberek, mint ha segélyt kapnának – mondta a kormányfő.

Jelezte ugyanakkor, hogy óriási nyomásra számít az akciótervvel kapcsolatban, mert arra a megközelítőleg 300 milliárd forintra, amelyet a magyar vállalkozóknál hagynak a foglalkoztatás elősegítése érdekében, vannak más jelentkezők is, „akik szívesen elvinnék” azt. Ha beválik az akcióterv, akkor a következő években ez az összeg 350-500 milliárd forint is lehet – hívta fel a figyelmet.

„Ne legyen illúziónk, különösen a most kezdődő tárgyalások árnyékában”, hogy az akciótervért vívott belpolitikai csata mellett nemzetközi küzdelmet is folytatni kell majd érte – hangsúlyozta, és ehhez a magyar gazdasági élet szereplőinek segítségét is kérte.

Ez egyedülálló lesz

A kormány új gazdasági modelljének része az is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen – mondta Orbán Viktor. Ha ezt sikerül végigvinni, az unikális lesz egész Közép-Európában – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor hétfőn a társadalmi szervezetekkel elkezdett konzultációsorozat első állomásaként a KDNP vezetésével tárgyalt.

Köszönet

A kormányfő felszólalása végén köszönetet mondott a kamarának, továbbá a baloldali vállalkozóknak, akik az elmúlt két év nehézségeit „nem használták fel lázadásra”, valamint azoknak a cégeknek is, akik nem úgy reagáltak a válságra, hogy kivonták a pénzüket a gazdaságból.

---- Következetes végrehajtás ----

Következetes végrehajtás

A kormányprogram részévé váltak a kamarai javaslatok – hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Parragh László emlékeztetett arra, hogy a kamara 2010. február 18-án megállapodást kötött az országgyűlési választások előtt Orbán Viktorral, amelyben megfogalmazták a gazdaságpolitika legfontosabb gondolatait. Az MKIK elnöke arra biztatta a kormányt, hogy a megkezdett változásokat következetesen hajtsa végre.

A részleteket értékelve Parragh László kiemelte: a magyar gazdaság talpra állítása a strukturális átalakítások elindításával elkezdődött, ami a gazdaság szereplőinek érdeke, mert enélkül tartósan nem tartható fenn a növekedés. A vállalkozók felvállalták az átalakítással járó gondokat a közös teherviselés jegyében – jelentette ki az MKIK elnöke.

Versenyképesség

Magyarországon a foglalkoztatás növekedett 2010 óta a reálszférában, ugyanakkor égető gondot jelent a vállalkozások finanszírozása, bár a Széchenyi-kártya bővítésével sikerült a hitelkihelyezést növelni – mutatott rá Parragh László.

Az MKIK elnöke szólt arról, hogy a magyar gazdaság versenyképessége javult az elmúlt két évben, amihez többek között hozzájárult a makroadatok javulása, a vállalati munka és a kormányzati munka hatékonyságának növelése, ugyanakkor kedvezőtlenül hatott a magas adóteher, az uniós források felhasználásának nem megfelelő kihasználása, az innováció alacsony szintje.

A külgazdasági stratégiában is megjelennek

Parragh László kiemelte: a kamarai javaslatok megjelennek a külgazdasági stratégiában is. A magyar vállalkozások külföldi érdekeit képviselve vegyes kamarai rendszert alakított ki az MKIK, és a kamara aktívan részt vesz a külgazdasági hivatallal közös 11 iroda létrehozásában.

Az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy a szakképzési rendszerben a magyar gazdaság szereplői nagyobb hangsúlyt kapnak, többek között szeptemberből a duális szakképzés nagyobb teret nyer, és a vállalkozások nagyobb arányban vesznek részt a gyakorlati képzésben.

Uniós források

Az európai uniós fejlesztési források felhasználásával kapcsolatban az MKIK elnöke kifogásolta, hogy hibás volt a korábbi évek célmeghatározása, magas költséggel és rosszul működik az intézmény, a támogatás intenzitása alatta marad az uniós lehetőségeknek. Parragh László szerint a 2014–2020. évekre szóló uniós fejlesztés források igénybevételére vonatkozó stratégiát, az intézményrendszert úgy kell kialakítani, hogy az Magyarországot nyertessé tegye.

Az akcióterv a legnagyobb pozitív beavatkozás

A 10 pontos munkahelyvédelmi akciótervet a legnagyobb pozitív beavatkozásnak tartotta a gazdaságban a kamara elnöke, aki szerint jövőre 215 milliárd forintos pozíciójavulást jelent a mikro- és kisvállalkozásoknál, a GDP-növekedéshez 1 százalékkal járulhat hozzá, a kiadókat 150-200 ezer cég választhatja, és 1,4-1,7 millió munkavállalót érinthet kedvezően, és a pénzforgalmi szemléletű áfabefizetés változása 80 milliárd forint egyszeri likviditási tőkét jelenthet a cégeknek.

Együttműködés

A rendkívüli elnökségi ülésen a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. Ebben rögzítették, hogy a korábbi megállapodásban foglalt közös célok érdekében végzett eddigi együttműködés eredményes, és érdemes a folytatásra.

Rögzítették azt is, hogy a kormány több kamarai javaslatot sikerrel épített be a programjába, például a Széchenyi-kártya továbbfejlesztését, a közbeszerzési szabályok megváltoztatását, a szakképzés átalakítását, az uniós források átcsoportosítását gazdaságfejlesztési célokra, a versenyképes adórendszer kialakítását, a kereskedelemfejlesztés átszervezését.

Mindez lehetőséget teremt arra, hogy továbblépjenek az együttműködésben, elsősorban a magyar munkahelyek védelme, új munkahelyek teremtése terén.

A kamara arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy fel kell gyorsítani a meglévő források kihelyezését, és sürgeti a gazdaság további élénkítését, amelynek fontos eleme, hogy javuljon a vállalkozások finanszírozása.

A kormány vállalja, hogy elősegíti a felnőttképzés, a szakképzés és a felsőoktatás gazdasági igényekhez való igazítását, továbbá hogy csökkenni a vállalkozások bürokratikus terheit, ezzel támogatva a gazdasági versenyképességet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.