A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai, akik a múlt héten tárgyaltak Budapesten gazdaságpolitikai illetékesekkel és piaci szereplőkkel, tapasztalataikat összegző elemzésükben ugyanakkor közölték azt is, hogy véleményük szerint a kormány és a bankrendszer közötti feszültség a magyar gazdaság növekedésének legnagyobb egyedi akadálya.
A ház londoni elemzőinek hétfői beszámolója szerint budapesti tárgyalásaik jelentős részében arról volt szó, hogy az MNB monetáris politikáját pontosan mely kockázati tényezők befolyásolják, és e tényezők milyen mértékben hatnak a kamatdöntésekre.
A Morgan Stanley szakértői az elhangzottakból azt a következtetést vonták le, hogy az MNB mindaddig hajlik az enyhítési ciklus folytatására, amíg a pénzügyi kondíciók a jelenlegihez képest nem romlanak érdemben, nincsenek jelei Magyarország-specifikus pénzügyi stressznek, az euró forintárfolyama nem változik túl gyorsan – az árfolyamváltozás üteme a cég elemzőinek benyomásai szerint sokkal fontosabb tényező, mint az árfolyamszint –, és a rövid távú hozamok nem ugranak meg.
A ház londoni szakértői közölték: budapesti megbeszéléseik alapján nem gondolják, hogy az MNB-nek lenne kamatcélja. Alig néhány hónappal ezelőtt még „nagyon távoli” kilátásnak tűnt akár a 4 százalékos vagy ez alatti kamatmélypont, most már azonban nem az. Több budapesti megfigyelő 4 százalékos kamatszintet emlegetett enyhítési végpontként, ám a Morgan Stanley elemzőinek meggyőződése, hogy a magyar jegybank jóval 4 százalék alá is mehet, és a cég reálisnak tartja a 3,50 százalékos kamatmélypontot – áll a hétfői elemzésben.
A Morgan Stanley elemzői szerint mivel az éves összevetésű infláció üteme valószínűleg a 3 százalékos célszint alatt marad, még ennél alacsonyabb MNB-kamatmélypontra is van esély. A ház londoni közgazdászainak véleménye szerint a monetáris tanács számára valójában az a fontos, hogy a jegybanki reálkamat zéró felett maradjon, ez viszont kényelmesen tartható a cég elemzői által felvázolt kamatpályával is – áll a Morgan Stanley beszámolójában.
A cég szakértői közölték, hogy mindezek alapján megfelelőnek tartják a következő három hónapra szóló, 0,75 százalékpontos további MNB-kamatcsökkentést és így 3,50 százalékos kamatmélypontot valószínűsítő előrejelzésüket, azzal, hogy ha a jelenlegi kockázati környezet fennmarad, még alacsonyabb MNB-alapkamat sem zárható ki. A Morgan Stanley londoni elemzői szerint az erőteljes külső fizetési többletek, a bőséges tartalékok és a kormány kényelmes készpénzpozíciója arra vall, hogy Magyarország ma sokkal jobb helyzetben van, mint 2008–2009-ben volt.
A City elemzői közösségében mindazonáltal jelentősen megoszlanak a vélemények arról, hogy az MNB enyhítési ciklusa milyen kamatszintig folytatódhat.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai minapi elemzésükben felidézték, hogy a cég eddigi előrejelzése az euróövezeti válság idei második félévi fellángolását valószínűsítette. A Capital Economics most sem gondolja úgy, hogy az euróválság véget ért, az összeomlás „azonnali kockázata” múlóban van.
Mindezek alapján csökkent annak a kockázata is, hogy az MNB a monetáris politika szigorítására kényszerül a tőkebeáramlás támogatása és a forint alátámasztása végett. Ezért a Capital Economics kivette Magyarországra érvényben tartott előrejelzéséből azt a prognózist, amely idei MNB-kamatemelést valószínűsített, ugyanakkor a ház jelenlegi várakozása az, hogy a magyar jegybank már csak egy kamatcsökkentést hajt végre, és az utána következő időszakban az így elért 4,00 százalékon hagyja alapkamatát.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai ugyanakkor jelenleg érvényes előrejelzésükben azzal számolnak, hogy az MNB – ha időközben nem indul el jelentősebb eladási hullám a magyar piacon – 3,25-3,50 százalékra is csökkentheti alapkamatát az idei év végéig. A JP Morgan közgazdászai ezt a várakozásukat azzal támasztották alá, hogy előrejelzésük szerint szeptemberre az éves összevetésű infláció 1 százalékig lassul Magyarországon, és ebben az inflációs környezetben a reálkamat még mindig viszonylag magas.
Hétfői elemzésükben a Morgan Stanley londoni közgazdászai a magyar gazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatban kiemelték a kormány és a bankrendszer általuk feszültnek érzékelt viszonyát. A ház szakértői szerint ha a bankokkal szembeni politikában nem lesz egyértelmű változás, akkor valószínűtlen, hogy befejeződik a külföldi tulajdonú bankok „extrém” ütemű mérlegkiigazítási folyamata, e folyamat közepette pedig nehéz elképzelni a gazdasági növekedés felgyorsulását.
A Morgan Stanley londoni elemzői a takarékszövetkezeti szektor átalakítását „érdekes kezdeményezésnek” nevezték. Hangot adtak mindazonáltal annak a véleményüknek, hogy valószínűleg évekbe telik, mire e kezdeményezés gyümölcsei növekedési szempontból beérnek. A cég szakértői közölték: „nagyon távoli kilátásnak” tűnik számukra egy olyan magyar növekedési modell, amely a nagy multinacionális cégek és a jórészt külföldi tulajdonú bankrendszer helyett a helyi finanszírozású hazai kis- és középvállalatokra alapul.
