Mikor érkezhet el a kamatmélypont?

Elemzők szerint a jegybank hónapokon belül jóval 4,00 százalék alá csökkenti alapkamatát.

A cég szakértői közölték, hogy mindezek alapján megfelelőnek tartják a következő három hónapra szóló, 0,75 százalékpontos további MNB-kamatcsökkentést és így 3,50 százalékos kamatmélypontot valószínűsítő előrejelzésüket, azzal, hogy ha a jelenlegi kockázati környezet fennmarad, még alacsonyabb MNB-alapkamat sem zárható ki. A Morgan Stanley londoni elemzői szerint az erőteljes külső fizetési többletek, a bőséges tartalékok és a kormány kényelmes készpénzpozíciója arra vall, hogy Magyarország ma sokkal jobb helyzetben van, mint 2008–2009-ben volt.

A City elemzői közösségében mindazonáltal jelentősen megoszlanak a vélemények arról, hogy az MNB enyhítési ciklusa milyen kamatszintig folytatódhat.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai minapi elemzésükben felidézték, hogy a cég eddigi előrejelzése az euróövezeti válság idei második félévi fellángolását valószínűsítette. A Capital Economics most sem gondolja úgy, hogy az euróválság véget ért, az összeomlás „azonnali kockázata” múlóban van.

Mindezek alapján csökkent annak a kockázata is, hogy az MNB a monetáris politika szigorítására kényszerül a tőkebeáramlás támogatása és a forint alátámasztása végett. Ezért a Capital Economics kivette Magyarországra érvényben tartott előrejelzéséből azt a prognózist, amely idei MNB-kamatemelést valószínűsített, ugyanakkor a ház jelenlegi várakozása az, hogy a magyar jegybank már csak egy kamatcsökkentést hajt végre, és az utána következő időszakban az így elért 4,00 százalékon hagyja alapkamatát.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai ugyanakkor jelenleg érvényes előrejelzésükben azzal számolnak, hogy az MNB – ha időközben nem indul el jelentősebb eladási hullám a magyar piacon – 3,25-3,50 százalékra is csökkentheti alapkamatát az idei év végéig. A JP Morgan közgazdászai ezt a várakozásukat azzal támasztották alá, hogy előrejelzésük szerint szeptemberre az éves összevetésű infláció 1 százalékig lassul Magyarországon, és ebben az inflációs környezetben a reálkamat még mindig viszonylag magas.

Hétfői elemzésükben a Morgan Stanley londoni közgazdászai a magyar gazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatban kiemelték a kormány és a bankrendszer általuk feszültnek érzékelt viszonyát. A ház szakértői szerint ha a bankokkal szembeni politikában nem lesz egyértelmű változás, akkor valószínűtlen, hogy befejeződik a külföldi tulajdonú bankok „extrém” ütemű mérlegkiigazítási folyamata, e folyamat közepette pedig nehéz elképzelni a gazdasági növekedés felgyorsulását.

A Morgan Stanley londoni elemzői a takarékszövetkezeti szektor átalakítását „érdekes kezdeményezésnek” nevezték. Hangot adtak mindazonáltal annak a véleményüknek, hogy valószínűleg évekbe telik, mire e kezdeményezés gyümölcsei növekedési szempontból beérnek. A cég szakértői közölték: „nagyon távoli kilátásnak” tűnik számukra egy olyan magyar növekedési modell, amely a nagy multinacionális cégek és a jórészt külföldi tulajdonú bankrendszer helyett a helyi finanszírozású hazai kis- és középvállalatokra alapul.