Az idén májusban 2,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított és a kiigazítatlan adatok szerint egyaránt az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán az első korrekció szerinti adatokat. Ez 0,3 százalékponttal alacsonyabb az első gyorsbecslés 2,5 százalékos emelkedést jelző adatánál. Az eltérés a nem élelmiszer jellegű termékek és az üzemanyagok fogyasztásának a gyorsbecslésben közöltnél lassabb növekedéséből adódott. A májusi adat a kiskereskedelmi eladások jelentős lassulását jelzi az áprilisi 3,1 százalékos növekedéshez képest, igaz, azelőtt egy évig nem regisztrált növekedést a statisztika.
Az első korrigált adatok szerint az első becsléssel megegyezően az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 0,9 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben a korábbi 2,1 százalék helyett 1,9, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,8 százalék helyett 5,5 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene.
A ruházati termékek eladása 2,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a bútor és műszaki cikkek eladása azonban 0,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, csak úgy mint az elmúlt másfél év alatt minden hónapban. A könyvek és számítástechnikai termékek értékesítési volumene az áprilisi csökkenés után ismét nőtt 1,4 százalékkal, az illatszerek értékesítése továbbra is dinamikusan, 7,2 százalékkal emelkedett. A gyógyszerekből és gyógyászati termékekből – az előző két hónappal ellentétben – 3,4 százalékkal kevesebb fogyott. A használtcikk-forgalom az előző két hónap visszaesését követően 10,2 százalékkal, a csomagküldő szolgálatok értékesítése és az internetes eladások az áprilisi 34,0 százalékosnál is jobban, 41,1 százalékkal szárnyaltak májusban.
Az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal kisebb volt a kiskereskedelmi forgalom a szezonálisan és naptárhatástól megtisztított adatok szerint, míg áprilisban 1,8 százalékos volt a növekedés. Áprilishoz képest 0,5-0,5 százalékkal csökkent az élelmiszer-fogyasztás és az üzemanyag-forgalom, de 0,7 százalékkal nőtt a nem élelmiszer jellegű termékek eladása döntően a használt cikk (5 százalékos) és a csomagküldő (4 százalék) eladások révén.
A május már a második hónap, amikor növekedést mutatott a kereskedelem, ami az egyéb gazdasági folyamatokat is figyelembe véve akár háromszázalékos bővülést is jelenthet éves szinten. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a kedvező adat okairól szólva hangsúlyozta: egyértelműen több pénz maradt a lakosság zsebében, miközben az infláció drasztikusan visszaesett: így az emberek több árut tudnak vásárolni, mint a megelőző évben.
Áprilisban 3,4 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest, így a 2013 első két hónapjában már tapasztalható kedvező tendencia tovább folytatódott. Az élelmiszer-forgalom kilenchavi visszaesés után 3,3 százalékkal nőtt.
A jelenség egy fehéredési folyamat részének is tekinthető a gazdaságban, amely a kormány egyik legfontosabb törekvése. Ennek egyik sarokpontja a még Matolcsy György minisztersége idején tavaly októberben az egyenlegjavító program részeként bejelentett pénztárgépcsere. A pénztárgépek Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) történő összekapcsolásából a kormány 95 milliárd forintos többletbevételt remél. Matolcsy György az akkori kormányülés „egyik legfontosabb döntésének” nevezte, hogy a kormány 2013 során a NAV közreműködésével valamennyi pénztárgéphez bevezeti az online kapcsolatot. Az első, engedéllyel rendelkező pénztárgépet június 12-én regisztrálták, az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépeket augusztus 31-ig kell lecserélni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára még június elején a Magyar Nemzetnek beszélt arról, hogy a hivatalos, hatósági adatok tanúsága szerint az új szabályok bejelentése óta egyes gazdasági ágazatokban – különösen a kiskereskedelemben és a vendéglátásban – megugrott a legális forgalom. – Feltételezhető, hogy a későbbi adóhatósági ellenőrzéstől tartva számos kereskedő, vendéglős és boltos a korábbihoz képest már most is több ügylet után ad nyugtát – mondta Pankucsi Zoltán. Rögzítette emellett: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az adóhatósággal állandó elektronikus kapcsolatban álló új kasszák bevezetése nyomán húsz–negyven százalékkal is nőhet a bejelentett ügyletek száma. – A várt 95 milliárdos többlet a teljes forgalom hat-hét százalékos bővülésével elérhető – tette hozzá.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 17-én jelentette be, hogy a fejlesztési bankon keresztül kedvezményes állami hitelt biztosítanának az engedéllyel rendelkező pénztárgépek gyártásához. Parragh László, az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ennek kapcsán kiemelte: a pénztárgépek cseréje nagy lépés lesz az adózás történetében, mert hatékony adózási modell jön létre. A bevételkieséstől tartók félelmeit pedig csökkentheti a kiskereskedelem utóbbi hónapokban mért növekedése.
