Július eleje óta új rendszert alkalmaz az adótartozók – pénzügyi szervezeteknél tartott – vagyonának felkutatására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Felmerülő kérdéseit a hatóság a múlt hónap óta elektronikus úton teszi fel a pénzügyi rendszer résztvevőinek, s így gyorsabban juthat hozzá az addig ismeretlen, lényeges információkhoz. A változás kapcsán az adóhivatalnál a Magyar Nemzet kérdésére először is azt közölték: a szolgáltatókat akkor keresik meg, ha a hatóság nem tudja, hogy a köztartozást felhalmozó adózó melyik pénzintézetnél vezeti a folyószámláját, esetleg hol helyezett el betétet.
Az érdeklődő leveleket korábban postán küldték el, s a válaszok is ilyenformán érkeztek meg. A folyamat olykor heteket is igénybe vehetett, a hosszadalmas ügyintézés pedig akár arra is lehetőséget adott, hogy az érintett eltávolítsa a vagyonát. Lassúsága mellett a levelezés pénzbe is került: a hatóság az utóbbi időben havonta átlagosan 1500 levelet küldött a pénzügyi szervezeteknek, az érdeklődés éves postaköltsége így több millió forintra rúgott. Mindezek miatt a hivatal emberei rendszerint csak a nagyobb vagy az adóshoz közel eső intézményeket keresték meg, az összes piaci szereplőnek nem küldhettek minden alkalommal információkérő levelet.
A helyzet július óta alapjaiban megváltozott. A hatóság ugyanis az országban működő valamennyi bankkal elektronikus kapcsolatban áll, így néhány gombnyomás elég ahhoz, hogy a NAV minden egyes pénzintézettől megkérdezze: a szóban forgó adós vezet-e számlát, tart-e ott pénzt, értékpapírt. A válaszok is hasonló gyorsasággal érkezhetnek meg, így akár két-három nap elegendő lehet a köztartozók vagyonának felkutatására. Az adóhivatalnál megjegyezték: a NAV valamennyi adózó ügyében megkeresheti elektronikus úton a szolgáltatókat, a módszert ugyanakkor főként a magánszemélyeknél alkalmazzák.
Ezt az magyarázza, hogy a cégek számláiról rendszerint tud az adóhatóság, a pénzügyi szervezeteknek ugyanis be kell jelenteniük, ha a vállalkozások, gazdasági szereplők számlát vezetnek náluk. Hozzátették emellett azt is, hogy a várakozások szerint az új módszer nyomán több és akár nagyobb összegű hatósági átutalási megbízást, vagyis inkasszót adhat ki a hivatal, így az adóvégrehajtás az eddigieknél eredményesebb lehet. A változás jelentőségét némileg szemlélteti, hogy a NAV az esztendő első felében nagyjából 540 ezer inkasszót bocsátott ki, az ügyek összesen megközelítőleg 1600 milliárd forintról szóltak. A hivatalhoz végül valamivel több mint százmilliárd forint folyt be.
(Jakubász Tamás)
Részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.
