Michael Bloomberg, a város polgármestere legalábbis erre figyelmeztette a helyieket. New York City több gyári dolgozónak adott munkát, mint bármely más amerikai város, de akárcsak Detroit esetében, a nagyüzemi gyártás mostanra olcsóbb területekre költözött. Detroittal ellentétben New York gazdasága igencsak sokrétű, jelen van a reklámipar, a pénzügyi-biztosítási szektor, sőt az utóbbi időben a filmgyártás is. Ugyanakkor Bloomberg szerint számos olyan faktor, mely Detroit bukásához vezetett, New Yorkban is felfedezhető.
Detroit azért nem tudott kikerülni a negatív spirálból, mert az egészségügyi ellátás költségei és a nyugdíjak rendkívül magasak voltak, arra pedig már nem jutott pénz, hogy olyan várossá tegyék, ahova bárki szívesen költözne vagy akár látogatna.
Amikor Bloomberg hivatalba lépett 2002-ben, a város nyugdíjköltségei 1,4 milliárd dollárt tettek ki, ez az összeg most 8 milliárd dollár. Ez idő alatt az egészségügyi ellátásra fordított keret is megduplázódott, 6,3 milliárd dollárt tesz ki évente. A gyorsan növekvő költségek és Bloomberg azon szándéka, hogy visszafogja őket, a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások egyik legkényesebb pontjának bizonyulnak.
A polgármester más típusú nyugdíjjárulékot javasol, illetve azt szeretné, ha a munkavállalók hozzájárulnának az egészségügyi ellátás költségeihez is. Ezekről azonban a szakszervezetek hallani sem akarnak, helyette fizetésemelést kérnek.
New Yorkban négyévente választanak polgármestert. A következő megmérettetés idén ősszel esedékes, ezért is fontos Bloomberg számára, hogy megegyezzen a szakszervezetekkel.
Detroit Michigan állam legnagyobb városa. Korábban az amerikai autóipar bölcsőjeként és fővárosaként emlegetették. Az utóbbi évtizedekben a gépkocsigyártás hanyatlása miatt a település jelentős része kiürült, és gyakorlatilag szellemvárossá vált. Több ezer felhőkarcoló, családi ház, templom, iskola, színház és rendőrségi épület kong az ürességtől, sőt a szegények lakta külvárosok is elnéptelenedtek. Detroit 2013 nyarán jelentett csődöt.
