Áttörés történt a közbeszerzések területén

A 2011-ben elfogadott új közbeszerzési törvény egyértelműen reformértékű lépés volt Magyarországon.

A hazai közbeszerzési törvény a magyar vállalkozásokat helyezi a középpontba az európai szabályokkal összhangban – mondta el Németh Lászlóné. A nemzeti fejlesztési miniszter szerint a 2011-ben elfogadott jogszabály megpróbál minél nagyobb teret biztosítani a hazai vállalkozásoknak, jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket, így rövidül a közbeszerzési eljárás ideje is. A legjelentősebb változások közül kiemelte, hogy az uniós bírósági gyakorlatból vették át a részekre bontás tilalmát – tette hozzá.

A miniszter felhívta a figyelmet arra: az új szabály lehet, hogy elsőre nagyon szigorú, de rugalmasabb, mint a korábbi szisztéma. Szólt arról is, hogy az uniós értékhatár alatti beszerzéseknél gyorsabb eljárást lehet alkalmazni. „Az új szabályozás nemcsak jogi, hanem a gazdasági kihívások által teremtett kérdésekre is választ ad.” Németh Lászlóné elmondta, hogy az ötvenmillió forint fölötti építkezések esetében lehetővé tették a részszámlázás lehetőségét. A lánctartozások felszámolása érdekében bevezették a kétlépcsős kifizetést – tette hozzá. „Ezeknek a változásoknak a hatására a közelmúltban javultak a cégek lehetőségei, de további gyorsításokra van szükség.”

Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy 2013 márciusában lépett hatályba a közbeszerzési etikai kódex, amely egyedülállónak számít az Európai Unióban. Reméli, hogy az elkövetkező időszakban egyre többen csatlakoznak a kódexhez. Évente a magyar GDP öt százalékát költik el a közbeszerzési ágazaton belül, míg az EU-ban van olyan tagállam, ahol ez tíz százalék – tette hozzá.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kendőzetlenül szokta megfogalmazni a véleményét a gazdaság állapotáról, de szerencsére a közbeszerzési területen az elmúlt években reformértékű átalakítás történt – mondta el Parragh László. Az MKIK elnöke emlékeztetett arra, hogy éveken keresztül szorgalmazták a változtatásokat ezen a területen. Szerinte az átláthatóság és a kiszámíthatóság az alapeleme a gazdaság helyes működésének. Kiemelte, hogy az új törvény mindent elkövet a versenysemlegesség érdekében, valamint a kkv-kat helyezi a középpontba.

Parragh szerint az átláthatóbb szabályozás és a könnyebb hozzáférhetőség elvezet ahhoz, hogy a hazai vállalkozói szektor minél nagyobb számban vegyen részt a közbeszerzéseken. Az adminisztrációs terhek csökkentése nagyon fontos üzenet, mivel csak a nyertesnek kell részt vennie az eljárásban és kell annak állnia a költségeket – fejtette ki az MKIK elnöke. „A jelenlegi kerettörvény jó, de egy finomhangolásra szükség lenne, amiben összegződnének az eddigi tapasztalatok, amit a vállalkozások igényelnek.”

Joaquim Nunes de Almeida elmondta, hogy az új uniós szabályokkal el akarják érni, hogy minél kisebbek legyenek a „hátsó ajtók” mögötti megállapodások. Az Európai Bizottság közbeszerzési igazgatóságnak a munkatársa szólt arról, hogy 2014. január 20-án fogadja el az Európai Parlament az új közbeszerzési irányelveket, amelyet két éven belül kell a tagállamoknak alkalmazni. A reform mögött meghúzódó gondolat, hogy jobb hozzáférése legyen a vállalatoknak a közbeszerzésekhez, valamint egyszerűbb szabályok vonatkozzanak mindenkire.

Úgy látja, az új szabályok eredményesebb eljárásokat, olcsóbb árakat, valamint a környezetvédelem szempontjainak a figyelembevételét fogja hozni. Ezen az alapon szeretnénk az állampolgároknak magasabb szintű szolgáltatásokat nyújtani, így az Európa2020-ban vállalt célokat teljesíteni – tette hozzá. A szakértő bízik benne, hogy az új irányelveknek megfelelően meg tudják nyitni a 28 tagállam piacát a közbeszerzési piacon.

Egyszerűbb és rugalmasabb eljárásokat kíván nyújtani a reform, ami egyben a bürokrácia csökkentését is jelenti – vélekedett Nunes. A versenytárgyalás lehetősége szélesebb lesz a korábbi gyakorlattal szemben, kevesebb dokumentumot várunk majd az ajánlattevőktől, a regionális és helyi ajánlattevőknek is rugalmasabb szabályokat biztosítunk – tette hozzá. Az uniós szakértő kiemelte, hogy az elektronikus eljárás bevezetésével akár százmilliárd eurót is meg lehet majd spórolni. „Egészségesebb lehet a közbeszerzések területe a reformot követően.”