Eladósodást hozott az uniós tagság

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az egész kelet-közép-európai régióban felborult a külkereskedelmi és a tőkemérleg a csatlakozás után.

Magyar Nemzet
2013. 10. 21. 2:33

A többi régiós tagállamban vagy gyorsabban fejlődött a gazdaság ebben az időszakban (főként a Baltikum és Románia), vagy az adósság mértéke volt jóval kisebb (Csehország, Lengyelország). Mint Giday András elmondta, a hazánkra különösen jellemző állami túlköltekezéshez tágabb értelemben az is hozzátartozik, amikor a magánszféra hitelezése révén felpörgetett fogyasztásból és beruházásból beszedett többletadókat az állam elköltötte. Az állami túlköltekezésre a legnagyobb arányban Magyarországon került sor, a régió többi országában jelentős deficit csak válság alatt, az anticiklikus állami politika miatt alakult ki, nálunk viszont már 2008 előtt felborult a kiadások és a bevételek egyensúlya.

Hazánk esetében a bruttó külső adósság, vagyis a lakosság, a vállalatok és az állam külföldön felhalmozódott tartozása 2012 végén még mindig elérte a GDP 128 százalékát. Giday András figyelmeztetett arra, hogy már a 90 százalék feletti külső adósságszint is jelentősen visszafogja a gazdasági növekedést, egyrészt a hitelek kamatainak kitermelése miatt, másrészt a külföldi vállalatok esetében fontos számba venni a leányvállalatok hazautalt jövedelmeit és törlesztési kötelezettségét az anyavállalatoknak.

Giday András a régiós jegybankok és az Eurostat adatait egybevetve arra a következtetésre jutott, hogy a magánszektor eladósodásán belül a külföldi bankok súlya egyharmad, míg a vállatoké kétharmad volt. Sőt, a zömében külföldi vállalatok kölcsönfelvételének csak a fele volt határon túli vállalati hitelfelvétel, a másik fele a működőtőke-beáramláshoz kapcsolódott. Vagyis összességében véve nem mondható el, hogy amennyiben nincs egy országnak saját forrása, akkor a legjobb megmentő a külföldi tőke behívása, mert annak hosszú távon ilyen negatív hatása is van a kiszolgáltatottság mellett. Giday András elemzése arra is rámutat, hogy a térségbe áramló tőke minden egymilliárd eurója körülbelül még 680 millió euró vállalati (külföldi) kölcsön felvételét is eredményezte. Ennek nagy része abból keletkezett, hogy a külföldi tulajdonú leányvállalatok az anyavállalattól vagy annak bankjától vettek fel kölcsönöket az itthoni beruházások kifizetéséhez.

Giday hangsúlyozta: a magyar eladósodáshoz az előnytelen feltételekkel lebonyolított energiaprivatizáció is hozzájárult, a garantáltan magas profit miatt ugyanis emelkedtek az árak, és a befektetett tőke háromszoros megtérülése összességében nagyon megterhelte a folyó fizetési mérleget.

(Szabó Anna)

A cikket teljes terjedelmében a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.