Eladósodást hozott az uniós tagság

Az egész kelet-közép-európai régióban felborult a külkereskedelmi és a tőkemérleg a csatlakozás után.

Magyar Nemzet
2013. 10. 21. 2:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A többi régiós tagállamban vagy gyorsabban fejlődött a gazdaság ebben az időszakban (főként a Baltikum és Románia), vagy az adósság mértéke volt jóval kisebb (Csehország, Lengyelország). Mint Giday András elmondta, a hazánkra különösen jellemző állami túlköltekezéshez tágabb értelemben az is hozzátartozik, amikor a magánszféra hitelezése révén felpörgetett fogyasztásból és beruházásból beszedett többletadókat az állam elköltötte. Az állami túlköltekezésre a legnagyobb arányban Magyarországon került sor, a régió többi országában jelentős deficit csak válság alatt, az anticiklikus állami politika miatt alakult ki, nálunk viszont már 2008 előtt felborult a kiadások és a bevételek egyensúlya.

Hazánk esetében a bruttó külső adósság, vagyis a lakosság, a vállalatok és az állam külföldön felhalmozódott tartozása 2012 végén még mindig elérte a GDP 128 százalékát. Giday András figyelmeztetett arra, hogy már a 90 százalék feletti külső adósságszint is jelentősen visszafogja a gazdasági növekedést, egyrészt a hitelek kamatainak kitermelése miatt, másrészt a külföldi vállalatok esetében fontos számba venni a leányvállalatok hazautalt jövedelmeit és törlesztési kötelezettségét az anyavállalatoknak.

Giday András a régiós jegybankok és az Eurostat adatait egybevetve arra a következtetésre jutott, hogy a magánszektor eladósodásán belül a külföldi bankok súlya egyharmad, míg a vállatoké kétharmad volt. Sőt, a zömében külföldi vállalatok kölcsönfelvételének csak a fele volt határon túli vállalati hitelfelvétel, a másik fele a működőtőke-beáramláshoz kapcsolódott. Vagyis összességében véve nem mondható el, hogy amennyiben nincs egy országnak saját forrása, akkor a legjobb megmentő a külföldi tőke behívása, mert annak hosszú távon ilyen negatív hatása is van a kiszolgáltatottság mellett. Giday András elemzése arra is rámutat, hogy a térségbe áramló tőke minden egymilliárd eurója körülbelül még 680 millió euró vállalati (külföldi) kölcsön felvételét is eredményezte. Ennek nagy része abból keletkezett, hogy a külföldi tulajdonú leányvállalatok az anyavállalattól vagy annak bankjától vettek fel kölcsönöket az itthoni beruházások kifizetéséhez.

Giday hangsúlyozta: a magyar eladósodáshoz az előnytelen feltételekkel lebonyolított energiaprivatizáció is hozzájárult, a garantáltan magas profit miatt ugyanis emelkedtek az árak, és a befektetett tőke háromszoros megtérülése összességében nagyon megterhelte a folyó fizetési mérleget.

(Szabó Anna)

A cikket teljes terjedelmében a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.