Az államtitkár szerint már csak néhány technikai kérdés tisztázása van hátra, és újraindulhat a szarvasmarha-kivitel. Szijjártó elmondta: számos lépés történt az elmúlt időszakban, amely abba az irányba mutat, hogy a két ország közötti gazdasági együttműködés aktívabb fázisba lép.
Ezek közé sorolta a Budapest és Minszk közötti közvetlen légi járat szeptember közepi elindulását, továbbá a beruházásvédelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat. Az államtitkár kifejtette, hogy a keleti nyitás politikájának egyik alappillére a FÁK-országokkal való együttműködés, s ennek fontos eleme a Magyarország és Fehéroroszország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Hozzátette, hogy a beruházásvédelmi megállapodás jelentős előrelépés lesz a kölcsönös befektetések és beruházások biztonsága szempontjából.
A két ország fővárosa közötti közvetlen légi járatról szólva megemlítette, hogy a fehérorosz légi társaság Minszk–Budapest–Belgrád járatot üzemeltet, amely iránt olyan nagy az igény, hogy az eredetileg tervezettnél nagyobb repülőgépet kellett beállítani erre az útvonalra.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a közvetlen légi járat megléte komoly elősegítője a gazdasági kapcsolatoknak, de kiemelt jelentőségük van az emberek közötti kapcsolatoknak is, ezek teszik ugyanis lehetővé, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok hosszú távon is biztos alapokon álljanak. Ennek érdekében tárgyalások kezdődtek arról, hogy Fehéroroszországból érkező diákok ösztöndíjasként tanulhassanak magyarországi egyetemeken.
Az államtitkár közölte, hogy a hazánk és Fehéroroszország közötti külkereskedelmi forgalom stabil lábakon áll. Az idei első fél évben 113,5 millió dollár volt a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke, amelyből 81 millió dollár volt az export és mintegy 33 millió dollárt tett ki az import, vagyis jelentős a magyar aktívum.
Beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) tavaly üzleti fórumot szervezett Fehéroroszországban nyolc magyar cég részvételével a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az építőipar és az állategészségügy területéről, és ennek eredményeként a magyar vállalatok több mint 800 ezer eurónyi exportüzletre számíthatnak. Hozzátette: a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését szolgálja az Eximbanknál rendelkezésre álló hitelkeret is, amely a Fehéroroszországba irányuló magyar kivitel finanszírozását segíti elő.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter október elején emlékeztetett arra, hogy fontos külgazdasági cél a keleti nyitás megvalósítása, de ezzel párhuzamosan a „nyugati tartás” politikájának szem előtt tartása is.
Az államtitkár szerint magyar részről az élelmiszeripar, a mezőgazdasági technológiák telepítése, a gépgyártás, a gyógyszeripari fejlesztés, valamint az építőipari együttműködés területén mutatkozik jó export lehetőség Fehéroroszországban.
Elena Kupcsina belorusz külügyminiszter-helyettes megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország és Fehéroroszország egyaránt közép-európai ország, így a két országot összeköti a közös kulturális és történelmi örökség. Országáról szólva kiemelte, hogy a kormány komoly erőfeszítéseket tesz a gazdaság fejlesztésére, ami hozzájárul ahhoz, hogy Fehéroroszországban idén 1,2 százalékos gazdasági növekedés várható.
A külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy a magyar-fehérorosz gazdasági vegyes bizottság előző ülésén, Minszkben a felek megállapodtak az idegenforgalmi kapcsolatok bővítéséről és a kereskedelmi és iparkamarák közötti együttműködés elősegítéséről. Ennek egyik eredménye a Minszk és Budapest közötti légi összeköttetés megteremtése. A kamarák közötti együttműködésről szólva közölte, hogy kedden memorandumot írnak alá erről a két ország képviselői, és a jövő feladata lesz gyakorlati tartalommal megtölteni ezeket a dokumentumokat.
Magyarországot Fehéroroszország stabil kereskedelmi partnerei közé sorolta. Elmondta, hogy a várakozások szerint idén 250 millió dollárt érhet el a két ország közötti kereskedelmi forgalom. Hozzátette, hogy Fehéroroszországban sikerrel vannak jelen a magyar gyógyszeripari vállalatok, Magyarországon pedig a fehérorosz traktorvállalat évente ezer gépet értékesít. Úgy vélekedett, hogy a jövőben az építőipar, a mezőgazdaságigép-gyártás és járműgyártás területén lehet továbbfejleszteni a két ország közötti együttműködést.
