Csepreghy Nándor a Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ) és a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) közös rendezvényén elmondta: az új fejlesztési ciklusban az irányító hatóságok az érintett szaktárcákhoz kerülnek, a központi koordinációs szervezet az uniós források megfelelő minőségű és ütemű végrehajtását felügyeli, a területiség elvének érvényesítésével a megyei önkormányzatok jelentős fejlesztési pozíciót kapnak majd, és a támogatott fejlesztéseknek az integrált fejlesztési szempontoknak is meg kell felelniük. A változásokról szólva a helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja Magyarország, a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetbe hozása továbbra is cél marad, amit a kamara korábban szorgalmazott.
A pályáztatással kapcsolatban kiemelte, hogy tovább egyszerűsítenek, például az államnál nyilvántartott adatokat az új pályázati rendszerben nem kérik majd a pályázóktól, ezt a közreműködő szervezet szerzi be, az állam által fenntartott intézményeknél a közcélú fejlesztés esetében nem írnak ki pályázatot, itt normatív alapú támogatás várható. Csepreghy Nándor kérdésre válaszolva közölte: ezeknél a fejlesztéseknél is be kell nyújtani a beruházási dokumentációkat, amit az érintett állami intézmény vagy önkormányzat a saját apparátusával is meg tud tenni. Ha viszont külső pályázatírót szeretne igénybe venni ehhez, arra csak saját forrásból fordíthat, és ez nem számolható el a fejlesztés költségei között.
Előadásában a politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a következő fejlesztési ciklusban növekedni fog a visszatérítendő támogatások, pénzügyi eszközök aránya, illetve az európai fejlett régiói közé tartozó Közép-Magyarország kevesebb uniós forrást kaphat. A kormány szándéka szerint viszont a hazai költségvetési forrásból fejlesztési támogatásra számíthatnak.
Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke kiemelte: a kamara fontosnak tartja, hogy az új fejlesztési ciklusban a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja az ország, szemben a 2007–13 közötti 14,5 százalékkal, és örülnek annak, hogy a kormány hazai forrásból ad pénzt a közép-magyarországi fejlesztésekhez.