Turi-Kovács Béla elmondta, hogy az elkövetkező időszakban több fontos agrárkérdésben kell jogszabályokat alkotni. Egyrészt a földtörvény egyes rendelkezésein javítani kell, amelyhez a kisgazdák konkrét indítványokat fognak tenni. Másrészt szeretnének olyan helyzetet teremteni, „akár végrehajtási törvényekkel is”, hogy a magyar emberek a magyar földet meg tudják szerezni. „Egyetlen magyar embert sem lehet kizárni a földszerzésből” – fogalmazott Turi-Kovács Béla.
Szerinte a Dunántúlon alapvető gond a zsebszerződések ügye is, amelyet „végérvényesen meg kell szüntetni”. A probléma megoldására a 2014-es választások után az általános és teljes körű földbevallás végrehajtását javasolta, amely esetében mindenkinek meg kell vallania, hogy mekkora földtulajdona van. Úgy vélte, ez tiszta helyzetet teremtene, amely után alkotmányosan lehetne rögzíteni, hogy „aki nem vallott be földtulajdont, annak nincs is”.
Komoly érdeklődést váltott ki a szlovák, román és lengyel kormány részéről is az új magyar földtörvény, az említett országok ugyanis jó megoldásnak tartják a spekulációt kizáró hazai szabályozást – mondta a Magyar Nemzetnek Bitay Márton. Az állami földprogramért felelős államtitkár szerint az új földtörvény a legjobb megoldás az úgynevezett zsebszerződések – amelyekkel a külföldiek jogszabályokat megkerülő módon kívántak földhöz jutni – semlegesítésére is.
A kormány célja, hogy ez év végéig az összes szerződés létrejöjjön a Földet a gazdáknak program keretében meghirdetett 250 ezer hektár állami terület bérbe adására – mondta Bitay Márk, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára
Turi-Kovács Béla a rezsicsökkentésről azt mondta: akkor van igazán értelme az elkezdett folyamatnak, ha biztonságosan, tartósan és hosszú távon számítani lehet arra. Olyan törvényes helyzet kialakítását tartaná megfelelőnek, amely a rezsicsökkentés fenntartásához a következő időszakban megadja a garanciákat – tette hozzá. „Nem százalékokat kell rögzíteni, hanem a szolgáltatók számára kell azokat a törvényi feltételeket megteremteni, amelyek kizárják az infláció mértékét meghaladó rezsiemelkedést” – fogalmazott.
Az elnök a 2014. évi parlamenti választásokkal kapcsolatban megjegyezte: a 2003 óta a Fidesz pártszövetségében működő kisgazda formációnak jövőre megfelelően kell képviselnie azokat a szempontokat és programokat, amelyekkel a választáson elindulnak. Ezeket a székesfehérvári tanácskozáson részt vevő öt megye (Fejér, Vas, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Veszprém) kisgazda elnökei és elnökségi tagjai képviselni fogják – jegyezte meg.
Cser-Palkovics András elmondta, hogy az agrárium és az agráripar esetében fontos a vidéki kistelepülések és a nagyvárosok együttműködése. Szerinte a következő időszak változó agrárszabályozási környezetében el kell dönteni, milyen szerepe lehet egy vidéki nagyvárosnak az agrárium egészében. Ehhez a jogszabályváltozások előtt meg kell ismerni a szakma véleményét – tette hozzá.
Székesfehérvár kapcsán kiemelte: önmagában a 100 ezres lakosságszámnak is vannak korlátai, ezért az csak a vidékkel együtt értelmezhető. Példaként említette az oktatást, a kereskedelmet és az ipar számára nélkülözhetetlen munkaerőt, amelyek bizonyítják, hogy nélkülözhetetlen a kistelepülések és a nagyvárosok együttműködése, mert egymásra vannak utalva.
