A szakpolitikus rámutatott: az agrárszféra megerősítése érdekében általános lépésként vissza kellett szerezni az állam mozgásterét, csökkenteni az államadósságot, megszabadítani a településeket a fejlesztéseket bénító pénzügyi terhektől, a rezsicsökkentéssel pedig mérsékelni az emberek kiadásait. Jogszabályok sora született a GMO-mentességért, a föld védelméért, az egységes agrárkamara létrehozásáért, a hungarikumnak számító értékekért, valamint a magyar termékekért – hívta fel a figyelmet Fazekas Sándor.
A miniszter előadásában szólt arról, hogy a korábbi hazai agrárpolitikák általában a termelés oldaláról közelítették meg a mezőgazdaságot. „A magyar ember tud termelni úgy, mint egy német, olasz vagy holland, legfeljebb nehezebb körülmények között, kevesebb pénzért, de versenyképesen. A fő probléma azonban az eladás, az értékesítés, a piac” – húzta alá.
Rámutatott: a külső piacokon rendkívül szervezett termelői csoportosulások vannak, a kereskedők szinte kizárólag csak saját országuk termelőitől hajlandók vásárolni. Példaként említette az orosz piacot, ahol korábban a magyar termelők, termékfeldolgozók és exportőrök magukra hagyva küszködtek, és folyamatosan veszítették el pozícióikat. Mára a keleti piacokon sikerült előbbre lépni, így a rendkívül igényes és azonnal fizetőképes orosz piacon 20 százalékos növekedést tudtunk elérni, és fejlődés jellemző az arab piacra is – tette hozzá.
A miniszter felidézte, hogy a piacszerzésért indított intézkedéssorozat keretében a kistermelők előtt a közvetlen értékesítéssel megnyitották a hazai élelmiszerpiacot, így részesedési arányuk azóta a korábbi 8 százalékról 12 százalékra nőtt. A belső piacon a nagy kereskedői láncokkal is sikerült megállapodni a magyar termékek arányának növeléséről, amely így két év alatt, 2010 és 2012 között 70-ről 75 százalékra emelkedett.
