A büdzsé a tagállami kormányokat megjelenítő tanáccsal, illetve annak soros litván elnökségével folytatott múlt heti tárgyalásokon született megállapodás eredménye. A tényleges kifizetések terén a tanács eredeti javaslatához képest 500 millió euróval emelkedett, így 135,5 milliárd euróra nőtt az összeg. Az ennél valamivel nagyobb összeget jelentő pénzügyi kötelezettségvállalások szintje 142,6 milliárd euró, ami megfelel az Európai Bizottság – az EU javaslattevő-végrehajtó intézménye – eredeti indítványának.
A nagyobb finanszírozási hajlandóságot szorgalmazó parlament és a kiadások visszafogására törekvő tanács közti maratoni alkudozás november 12-én hajnalban vezetett eredményre, amikor megállapodtak az idei év hiányának rendezésében. Az EP ugyanis a 2014 és 2020 közötti keretköltségvetés (MFF) jóváhagyásának feltételéül szabta, hogy az unió ne kezdje deficittel a következő hétéves ciklust. A keddi megállapodás egyik legnagyobb nyertese Magyarország, a következő hétéves időszak alatt ugyanis több mint 35 milliárd euró (10 395 milliárd forint) fejlesztési és mezőgazdasági támogatás érkezik az országba.
Az EP azt is elérte, hogy az unió kárpótolja a 2013-as árvízkatasztrófa és szárazság áldozatait, 2014-re pedig az eredetileg tervezettnél több forrást szánjanak a foglalkoztatás ösztönzésére, kutatásra és innovációra, határfelügyeletre, illetve humanitárius segélyekre. Mindamellett a 2014-es uniós költségvetés összességében megszorító jellegűnek mondható, hiszen az idei költségvetéshez képest 6 százalékkal kevesebb kiadást irányoz elő.
Válság esetén nem szabad megmaradni a már tízszer vagy százszor kipróbált megoldásoknál, hanem kreativitásra és új megoldásokra van szükség, az európai intézményeknek pedig segíteniük, és nem akadályozniuk kell ezeket a törekvéseket – mondta el Szájer József kapcsolódó felszólalásában, amikor a néppárti frakció vezérszónokaként értékelte az EB 2014-es munkaprogramját.
Pozitívumként említette a gazdaság növekedésének ösztönzését, a kis- és középvállalkozások támogatását, a foglalkoztatás bővítését; a fideszes EP-képviselő szerint az Európai Néppárt teljes mértékben támogatja az újraiparosításra, munkahelyteremtésre – különösen az ifjúsági munkanélküliség felszámolására –, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására vonatkozó célkitűzéseket. Ehhez még hozzáfűzte: a munkaprogram végrehajtása során mindig meg kell vizsgálni, hogy az európai cselekvés valóban hozzáad-e valamit ahhoz a nemzeti cselekvéshez, és nem csak felesleges beavatkozás. A polgároknak azt kell érezniük, hogy az EU segíti a válság megoldását szolgáló nemzeti törekvéseket" - fogalmazott.
Surján László, az EP kereszténydemokrata alelnöke a szavazás után közzétett reagálásában megállapította: 2014-ben is megvan a fedezete a Magyarország számára fontos felzárkóztatási programoknak és az agrárkifizetéseknek. Kiemelte, hogy 2014-től az uniós költségvetés szerves része lesz a Duna Régió Stratégia, amelynek beindítása a magyar soros elnökség nagy sikere volt.
A fideszes Őry Csaba, a néppárti frakció foglalkoztatási és szociális koordinátora üdvözölte, hogy mind az EP, mind az Európa Tanács a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés serkentését helyezte a jövő évi költségvetés középpontjába, és különös hangsúlyt fektet a fiatalok helyzetére.
Pelczné Gáll Ildikó, fideszes EP-képviselő szintén üdvözölte a megállapodást. Mint a belső piaci és fogyasztóvédelmi költségvetési sorokért felelős jelentéstevő örömét fejezte ki, hogy javaslatait teljes egészében sikerült beépíteni a mostani megállapodás szövegébe.
