Az Országgyűlés honlapján olvasható zárószavazás előtti módosító javaslat indoklása szerint az erre szolgáló előirányzaton a teljesítés módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól, így lehetőséget biztosít az esetleges kamatfizetésre is.
A javaslat szerint ennek megfelelően a kiadási főösszeg a korábbi 16 550,7 milliárd forintról 16 586 milliárd forintra változik, és így a hiány 1089,884 milliárd forintról 1125,184 milliárd forintra nő.
Az indoklásban emlékeztetnek arra, hogy a Mol és a kormány 2005-ben kötött megállapodást, amelynek értelmében a kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradék a társaság legtöbb magyarországi szénhidrogénmezője esetében 2020-ig változatlan összegű marad.
2010 júniusában az Európai Bizottság megállapította, hogy a megállapodásnak és a bányászatról szóló törvény 2008. évi módosításának együttes hatása azt eredményezi, hogy a Mol mentesül olyan pénzügyi terhek megfizetése alól, amelyeket a versenytársaknak meg kell fizetniük, ennélfogva tisztességtelen versenyelőnyhöz jutott.
A Mol részére nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági határozat a jogellenesnek minősített támogatás visszakövetelésére utasította a kormányt. Ennek összege összesen valamivel kevesebb, mint 35,3 milliárd forint volt. A cég 2010 harmadik negyedévében befizette ezt az összeget, mert erre a fellebbezéstől függetlenül köteles volt.
A Mol ugyanakkor az Európai Bizottság határozatát megtámadta a törvényszék előtt, fellebbezést nyújtott be a határozat megsemmisítése érdekében, az ítélethirdetés 2013. november 12-én volt. Eszerint a Magyarország által a Molnak nyújtott állami támogatásról szóló, 2010. június 9-i bizottsági határozatot meg kell semmisíteni. A döntés értelmében vissza kell fizetni a Mol számára a korábban általa befizetett 35,3 milliárd forintos összeget.
