Az Egyesült Államok valamikori negyedik legnépesebb városának lakossága az 50-es évek 1,8 milliójáról mára mintegy 700 ezerre esett vissza, főleg az amerikai autóipar hanyatlásának következtében (a régióban található az ágazat három óriása, a General Motors, a Ford és a Chrysler főhadiszállása).
Noha Detroitban az elmúlt években a magánbefektetések viszonylagos élénkülése volt tapasztalható, a városgazdálkodás helyzetének romlása a város és Michigan állam közötti ellentétek kiéleződéséhez vezethet. A város túlnyomórészt demokrata lakossága mintegy 83 százalékban fekete, a republikánus irányítás alatt álló Michigan lakóinak pedig csaknem 80 százaléka fehér.
Detroit környékén, az elővárosokkal együtt, 5,2 millió ember él, Michigan állam lakosságának mintegy egyötöde. A területen az amerikai munkaügyi minisztérium tavaly májusi adatai szerint 15,8 százalékos volt a munkanélküliség.
Detroitban ma 150 ezer elhagyatott épület áll, köztük volt iskolák, gyárak és pályaudvarok. A város közvilágításának mintegy 40 százaléka nem működik és az alapvető szolgáltatások más területen is az erős hanyatlás állapotába kerültek. A detroiti rendőrség általában a bejelentés után 58 perccel száll ki a helyszínre, ami több mint ötszöröse a 11 perces amerikai országos átlagnak.
Két évtized óta Detroit volt a legnagyobb amerikai város, amelynek vezetését az állam vette át. A michigani republikánus politikusok, többek között Rick Jones közép-michigani szenátor, a múlt év végén felvetették, hogy Detroit várost közigazgatási egységként fel kellene számolni, és a területet a környező Wayne megye irányítása alá kellene rendelni.
