Ez a vidékfejlesztés egyik legsikeresebb programja

Budai Gyula szerint még több éven át szükség van a tanyafejlesztési program forrásaira.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára szerint eddigi működése alapján a tanyafejlesztési program a magyar vidékfejlesztés egyik legsikeresebb programja. Az MTI-nek adott értékelésében emlékeztetett: a programot 2011-ben azért indította a kormány, hogy javítsa a tanyákon élők életminőségét, az ott gazdálkodók termelési feltételeit.

Elmondta: Magyarországon több olyan civil szervezet működik, amely a tanyákon élő mintegy 300 ezer ember sorsának, életkörülményeinek javításáért fogott össze, idesorolta a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületét, valamint a falu- és tanyagondnoki hálózatot. Olyan közvetlen anyagi források azonban a legutóbbi évekig nem álltak rendelkezésre, amelyek lehetővé tették volna a külterületi utak karbantartását, a tanyák villamosításának támogatását, vagy a tanyagazdaságok bővítését, egyebek mellett állatok vásárlását. Ezért határozta el a kormány már 2010-ben a tanyafejlesztési program elindítását.

Ismertetése szerint 2011-ben csaknem egymilliárd forintra pályázhattak a tanyán élők, illetve a tanyás települések önkormányzatai. Az összeg 2012-ben már elérte az 1,5 milliárd forintot, 2013-ban pedig 2 milliárd forintra nőtt. Sőt, a nagy érdeklődésre való tekintettel a nemzeti forrásból megvalósuló tanyafejlesztési projektek finanszírozására a VM megnövelte a rendelkezésre álló keretet mintegy 1,5 milliárd forinttal.

A tanyafejlesztési program projektjeire az egyéni pályázók – a tanyagazdák – az uniós de minimis (csekély összegű) támogatás felső határáig, vagyis 7500 eurót (mintegy 2,2-2,3 millió forint) kitevő összegre pályázhatnak. A tanyás régiókban lévő önkormányzatok 200 ezer euróig (60 millió forint) pályázhattak egy-egy projekt megvalósítására. Az önkormányzatok számára 90, a tanyagazdák esetében 75 százalékos a támogatás intenzitása. Budai Gyula megjegyezte: itt a közelmúltban annyi változás történt, hogy a 40 év alatti gazdák támogatási szintje szintén 90 százalékra emelkedett, az egyéni tanyavillamosítást pedig teljes mértékben önerő nélkül valósíthatják meg a nyertesek.

Az államtitkár kiemelte, hogy a program az elmúlt években folyamatosan alakult, a pályázati célterületek és azok keretösszegei az igényekhez igazodtak. Példaként említette, hogy a tanyák megközelíthetőségét biztosító utak karbantartására lényegesen több pályázat érkezett a vártnál, és jelentős igény mutatkozott a tanyákon megtermelt áruk piacra juttatásának segítésére is. Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó terület a tanyák villamosítása, ezért 2013-ban már nemcsak önkormányzatok pályázhattak a tanyavillamosítási támogatásra, hanem egyéni tanyagazdák is, és 2013-ban e célra mintegy 450 millió forintot fordítottak – tette hozzá. A tanyasi utak karbantartására az idén több mint 500 millió forintos pályázati forrás jutott. Új célterület volt az induló tanyagazdaságok támogatása is, erre a forrásra szintén jelentős számban, mintegy 200-an pályáztak 2013-ban.

Budai Gyula elmondta, hogy a tanyafejlesztési program 2014-ben folytatódik, hiszen létjogosultságát az eddig elért sikerek alátámasztják. Emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése értelmében 2020-ig minden magyar tanyát árammal és a megközelíthetőséget biztosító, járható úttal kell ellátni. 2014-ben is legalább akkora pályázati forrásra számíthatnak a tanyán élők, mint 2013-ban – szögezte le az államtitkár. Hozzátette: a közelmúltban tárcaközi együttműködéssel megalakult a Tanyafejlesztési Munkacsoport annak érdekében, hogy a célok megvalósítását szolgáló feladatokat összehangolja a minisztériumok között, és megteremtse a szükséges forrásokat is.