Hogyan került Paksra atomerőmű?

Az olajválság is kellett, hogy beinduljon a paksi beruházás.

1966-ban adott engedélyt Moszkva az atomerőmű felépítéséhez, tizenhárom évig dolgoztak a Duna mellé telepített óriásberuházáson, s már több mint harminc éve, hogy üzembe állították a paksi reaktorokat.

A Hír TV Retrográd című műsorában az erőmű történetéről beszélgettek, ahol Pónya József, az atomerőmű nyugalmazott vezérigazgatója elmondta: a szovjetek a nyugattal párhuzamosan fejlesztették ki az erőművet, az előírások nagyon precízek voltak. Közép-Európában csak a csehek próbálkoztak fejlesztésekkel, de azok abbamaradtak, így a szovjet típusok terjedtek el a térségben. A paksi atomerőmű nyugati mércével mérve is korszerűnek számított.

Az építkezés során a szovjetek odaadták a műszaki terveket, s más szocialista országokból is érkeztek Magyarországra szakemberek, akik más-más részeit látták el a munkálatoknak – magyarázta Pónya. Nehéz volt akkoriban munkaerőt szerezni az erőműbe, ezért jó fizetést és lakást kaptak az ott dolgozók.

Abban az időben nem volt közvélemény-kutatás, az atomerőmű helyszínének kijelölték Paksot, köszönhetően olyan körülményeinek, mint a földrengésbiztonság, az árvízvédelem, a Duna szerepe, a légáramlatok rendszere – magyarázta Pónya, majd hozzátette, kezdetben azért megzavarta a nyugodt paksi világot a beruházás.

Cserháti András, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki főtanácsadója arról beszélt a műsorban, hogy a Szovjetunióban egyszerre futott párhuzamosan egy grafitos rendszerű és egy nyomott vizes reaktortípus, de külföldre csak az utóbbi technológiát szállították. A grafitmoderátoros reaktorokból plutóniumot is ki lehetett vonni bizonyos technológiával, ezt inkább nem importálták.

Cserháti elmondta azt is, a paksi beruházásnak voltak ellenzői itthon. Amikor viszonylag olcsó volt az olaj, akkor inkább az olajos blokkokat forszírozták, de 1973-ban bekövetkezett az olajárrobbanás, és ez alapjaiban megváltoztatott mindent. 1970-ben az építkezés halasztása mellett döntöttek, de 1974-ben már folytatták is.

A paksi atomerőműben alkalmazott biztonságnövelő elemzési módszert ajánlotta követendő példának az atomerőmű-üzemeltetők világszövetsége tagjai számára.

Az elkövetkező évtizedekben a szén-dioxid-kibocsátást terhelő adók miatt a nukleáris és a megújuló energiák uralhatják a piacot. Az itthon előállított villamos energia erősíti az ország pozícióit is.

Hamvas István, az atomerőmű vezérigazgatója arról adott tájékoztatást korábban, hogy a paksi 1. blokk esetében már megkapták a további húszéves működéshez szükséges engedélyeket, a 2. blokkra vonatkozó kérelmet már benyújtották a hatósághoz. Most a másik két blokkon végeznek átalakításokat annak érdekében, hogy még húsz éven át megfeleljenek a biztonság elsődlegességét szem előtt tartó követelményeknek.

A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása szakértői becslések szerint harmadába kerül az atomerőművel megegyező teljesítményű gázturbinás erőmű és hatodába egy új szénerőmű felépítésének.