Horvátország a nyáron lépett be az Európai Unióba, és a bizottság már a múlt hónapban jelezte: eljárás megindítását fogja javasolni, mert Horvátországban mind a költségvetés hiánya, mind az államadósság tartósan átlépi vagy át fogja lépni a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett, a bruttó hazai termék (GDP) 3, illetve 60 százalékában megállapított küszöbértéket.
A Zágráb által közölt adatok szerint 2012-ben a deficit a GDP 5 százaléka volt, az egy héttel ezelőtt elfogadott költségvetési javaslat szerint pedig 2016-ig a hiány mindvégig meghaladja majd a 3 százalékos tűréshatárt. A bizottság szerint a költségvetési deficit idén várhatóan 5,4, jövőre pedig 6,4 százalék lesz.
Az államadósság ugyan jelenleg alatta van a megengedett 60 százaléknak, jövőre viszont a horvát kormány becslése szerint a mostani 55,5 százalékról 62 százalékra hízik, és az adósság növekedése 2016-ig szakadatlanul folytatódik.
A bizottság ezért amellett, hogy azt javasolja a tanácsnak, hogy hivatalosan állapítsa meg a túlzott deficit fennállását, a kiigazítási pályát is határozza meg Zágráb számára. Brüsszel szerint jövőre a horvát kormánynak 4,6 százalékon kellene tartania a deficitet, 2015-ben 3,5 százalékra kellene szorítania a hiányt, hogy a költségvetés 2016-ban már csak a GDP 2,6 százalékával tartalmazzon több kiadást, mint bevételt. Ez jövőre 0,5, azt követően 0,9, 2016-ban pedig 0,7 százalékos strukturális egyenlegjavítást kívánna meg Zágrábtól.
„Ez a kiigazítási pálya elősegítené, hogy a hiány 2016-ra a GDP 3 százaléka alá szoruljon, valamint hogy az államadósság aránya is megfelelő ütemben közelítsen a 60 százalékos küszöbértékhez” – vélekedik közleményében az Európai Bizottság.
Brüsszel arra számít, hogy az uniós pénzügyminiszterek januárban hozhatják meg a hivatalos döntést az eljárás elindításáról. Emellett a bizottság azt szeretné, hogy a tanács jövő április 30-ig adjon időt Zágrábnak arra, hogy jelentse be, illetve kezdje el megvalósítani a kiigazításhoz szükséges intézkedéseket.
