Nem valószínű, hogy a minimálbér jövő évi 3,6 százalékos emelkedése visszavetné az álláshelyek számának növekedését. A magasabb jövedelmek a fogyasztáson is látszódnak majd, ami a legtöbb embert foglalkoztató kis- és közepes cégek forgalmának növekedését is segíti, melynek hatására több dolgozóra lesz szükségük – fejtette ki a lap megkeresésére a Takarékbank vezető elemzője. Suppan Gergely szerint a javuló gazdasági kilátások önmagukban is a munkaerő iránti igény növekedését vetítik előre, már csak ezért sem jelenthet gondot a béremelés.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy valóban reálbér-növekedést jelent a minimálbér emelése. Az ING elemzője szerint foglalkoztatási szempontból kedvező, hogy a reál szintű minimálbér emelés mértékét meghaladja a 2014-re várt gazdasági növekedés, míg az Erste szakértője szerint mérsékelt hatása lesz a foglalkoztatásra, a járulékbevételek azonban emelkedhetnek.
A minimálbérrel együtt több juttatás is nő januártól: havonta akár hétezer forinttal is emelkedhet a táppénz, de nő az álláskeresési járadék és a gyermekgondozási díj is.
A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán a múlt hét elején született megállapodás arról, hogy a havi minimálbér a jelenlegi 98 ezer forintról 101 500 forintra nő, míg a szakmunkás-bérminimum 3,5 százalékkal, 118 000 forintra emelkedik. A minimálbér nettó összege így 67 ezer forint, míg a garantált bérminimum 77 ezer forint körül lehet.
A szakértő szerint a megállapodásban rögzített béremelés mértéke lényegében megegyezik a jövőre várható átlagos, a munkáltatók által önként vállalt fizetésemeléssel, ez pedig szintén ellentmond azoknak a várakozásoknak, amelyek a kedvező munkaerő-piaci tendenciák megtöréséről szólnak. – Jövőre 2,2 százalékos GDP-növekedéssel és másfél százalékos inflációval számolunk, ennek alapján a várható bérnövekedés semmilyen szinten nem veszélyezteti a munkaerő-piaci egyensúlyt.
Részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
