A kormány időben teljesíti kötelezettségeit

A kormány hamarosan benyújtja programjait az EU-nak a 2014–2020-as időszak uniós forrásainak felhasználásáról.

A helyettes államtitkár egyebek között kiemelte: az egyeztetések tapasztalatait felhasználva a tervezhetőség érdekében a 2014–2020-as fejlesztési időszakban a minisztériumok negyedévente nyilvánosságra hozzák a pályázati ütemtervet, az elnyert források felhasználásban gördülő finanszírozást vezetnek be, a papíralapú ügyintézést megszüntetik, az állami adatbázisban szereplő információkat a közreműködő szervezetek kérik le, az egyablakos elbírálással tovább egyszerűsítik a rendszert annak érdekében, hogy a pályázók képesek legyenek maguk is beadni jelentkezésüket.

Hozzátette: korábban a pályázatírás és a projektmenedzsment egy-egy fejlesztés költségének mintegy 15-20 százalékát vitte el, ez az összeg a 2014–2020-as fejlesztési időszakban megtakarítható, ami azt jelenti, hogy a fejlesztéspolitikában 15-20 százalékos pályázati rezsicsökkentés valósul meg.

Csepreghy Nándor emlékeztetett arra, hogy tavaly az uniós források felhasználásában rekordösszegű kifizetést valósított meg a magyar intézményrendszer, a tervezett évi 1500 milliárd forinttal szemben 1700 milliárd forintot – ezen belül múlt év utolsó hetében 154 milliárd forintot – fizetett ki a nyerteseknek.

A 2014–2020 közötti fejlesztési ciklusban 10 500 milliárd forint fejlesztési forrás érkezik Magyarországra európai uniós forrásokból – mondta korábban Csepreghy Nándor egy gazdasági fórumon.

Az uniós források jelentőségét hangsúlyozva elmondta: 2007–2013 között az országnak 2000 milliárd forintot kellett befizetnie az unió közös kasszájába, ez idő alatt 8200 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre, így az ország nettó pénzügyi nyeresége hét év alatt 6200 milliárd forint.

Hangsúlyozta, hogy a hatékony forrásfelhasználás érdekében szükség volt az intézményrendszer és a programok átalakítására, a 2014–2020-as időszakban megszűnik a szétaprózottság és a párhuzamosság, a forrásallokációban a keret 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja az ország a 2007–2013. évi 24 százalék aránnyal szemben.

A következő fejlesztési ciklusban az uniós forrásból finanszírozott programok az Európai Unió 2020-as keretstratégiájához igazodnak, amely 11 célt határoz meg, köztük a foglalkoztatási aktivitás növelését, az oktatási rendszer átalakítását, az energiahatékonyság emelését, a kutatás-fejlesztés-innováció bővítését – ismertette a helyettes államtitkár.

A 2014–2020-as fejlesztési ciklus további változásai között említette azt, hogy az operatív programok irányító hatóságai a szaktárcákhoz kerültek, a központi koordinációt a Miniszterelnökségen végzik, a megyék szerepét növelték a források felhasználásában.

Az operatív programok számát a 2007–2013. évi 15-ről a 2014–2020-as időszakban 8-ra csökkentették, és Csepreghy Nándor szerint mind a 8 operatív programra vonatkozóan a nyár közepén jelenhetnének meg pályázatok.

Komoróczki István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tervezéskoordinációért felelős államtitkára a konferencián elmondta, hogy a kormány várhatóan február 15-i ülésén véglegesíti és fogadja el a partnerségi megállapodást, amelyet elektronikusan elküld az Európai Bizottságnak, és bár Magyarországnak április 22-ig lenne lehetősége az operatív programokat eljuttatnia a bizottságnak, a tervek szerint ezt március 31-én megteszi. Ettől számítva az Európai Bizottságnak 3-6 hónap áll majd rendelkezésére a válaszra.

Az NGM-államtitkár ismertetve a tárcához került operatív programokkal kapcsolatos elképzeléseket egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós átlagnál lényegesen fejlettebb Közép-Magyarországon csökken a forráskeret, és változik a felhasználásra vonatkozó szabály, például nagyvállalati beruházást csak bizonyos feltételek mentén támogat az EU ebben a térségben.

Chris Mattheisen, a JVSZ elnöke, a Magyar Telekom vezérigazgatója a konferencián kiemelte: a szövetség fontosnak tartja, hogy az uniós fejlesztési források felhasználásában a piaci és a szakmai szempontok egyaránt érvényesüljenek, továbbá világos legyen az forráselosztás.

A szövetség elnöke hozzátette: fontosnak tartják azt is, hogy új eszközök jelenjenek meg a forrásfelhasználásban, legyen célzott támogatás meghatározott körnek, valamint segítse az uniós fejlesztés is a munkahelyteremtést, a piacbővítést és a kutatás-fejlesztés-innovációt.