A 2014–2020-as fejlesztési ciklus további változásai között említette azt, hogy az operatív programok irányító hatóságai a szaktárcákhoz kerültek, a központi koordinációt a Miniszterelnökségen végzik, a megyék szerepét növelték a források felhasználásában.
Az operatív programok számát a 2007–2013. évi 15-ről a 2014–2020-as időszakban 8-ra csökkentették, és Csepreghy Nándor szerint mind a 8 operatív programra vonatkozóan a nyár közepén jelenhetnének meg pályázatok.
Komoróczki István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tervezéskoordinációért felelős államtitkára a konferencián elmondta, hogy a kormány várhatóan február 15-i ülésén véglegesíti és fogadja el a partnerségi megállapodást, amelyet elektronikusan elküld az Európai Bizottságnak, és bár Magyarországnak április 22-ig lenne lehetősége az operatív programokat eljuttatnia a bizottságnak, a tervek szerint ezt március 31-én megteszi. Ettől számítva az Európai Bizottságnak 3-6 hónap áll majd rendelkezésére a válaszra.
Az NGM-államtitkár ismertetve a tárcához került operatív programokkal kapcsolatos elképzeléseket egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós átlagnál lényegesen fejlettebb Közép-Magyarországon csökken a forráskeret, és változik a felhasználásra vonatkozó szabály, például nagyvállalati beruházást csak bizonyos feltételek mentén támogat az EU ebben a térségben.
Chris Mattheisen, a JVSZ elnöke, a Magyar Telekom vezérigazgatója a konferencián kiemelte: a szövetség fontosnak tartja, hogy az uniós fejlesztési források felhasználásában a piaci és a szakmai szempontok egyaránt érvényesüljenek, továbbá világos legyen az forráselosztás.
A szövetség elnöke hozzátette: fontosnak tartják azt is, hogy új eszközök jelenjenek meg a forrásfelhasználásban, legyen célzott támogatás meghatározott körnek, valamint segítse az uniós fejlesztés is a munkahelyteremtést, a piacbővítést és a kutatás-fejlesztés-innovációt.
