Bitay Márton az MTI megkeresésére a sajtóban megjelentekről pénteken azt mondta: több hírportálon is jelentek meg olyan tudósítások, amelyek nem arról szólnak, hogy nem gazdálkodók nyerték az állami földek haszonbérletét, vagy hogy nem nyertek egyáltalán, hanem általában azzal foglalkoznak, hogy kik nyertek és miért éppen ők.
Az államtitkár példaként említette annak a somogyi gazdálkodónak az esetét, aki szürke marhákat tart, de nem nyert a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pályázatán. Ezt követően, elég cinikus módon felajánlotta a szürke marháit azoknak, akik a pályázaton nyertek – jegyezte meg Bitay Márton. Hozzátette: az érintett gazda ugyanakkor a Duna–Dráva Nemzeti Park pályázatán 42 hektáros területet nyert.
Az a telep pedig, ahol gazdálkodik, nem is ott van, ahol az általa kifogásolt pályázati eredmény született, ott ugyanis a helyben lakó gazdálkodók nyerték meg a haszonbérleti jogot – fűzte hozzá.
Egy másik esetben egy család kálváriájáról cikkeztek, akik nem nyertek a Körös–Maros Nemzeti Park által kiírt pályázaton – mondta. A pályázó gazdálkodó ugyanitt további két birtoktestre sikeresen pályázott. A gond az volt, hogy a három benyújtott pályázatból miért csak kettőt nyertek. A Földet a gazdáknak program célja az, hogy minél több gazdálkodó nyerjen, nem pedig az, hogy egy embernek az igényeit elégítse ki teljes mértékben – hangoztatta Bitay Márton.
Az államtitkár szerint az is bizonyítja, hogy politikai támadások érik a programot, hogy az ellenzéki pártok egyik fele kifogásolja, oligarchának nevezi azt, aki 100 hektárt nyer, a másik fele azonban éppen akkor háborodik fel, ha valaki csak 100 hektárt nyert a pályázaton.
Bármilyen döntést hoznak tehát a pályázatokat elbírálók – például a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), vagy a nemzeti parkok –, arról „minden áron be kell bizonyítani, hogy rossz” – mondta az államtitkár, megjegyezve, hogy erről sokan „saját pecsenyéjüket sütögetve próbálják az embereket meggyőzni”.
Hangsúlyozta: míg 2010 előtt nem volt hasonló program, és több ezer hektáros mamutbirtokok voltak, most egy-egy gazda átlagosan 25 hektár körüli szántót és mintegy 60 hektárnyi legelőt nyer el egy-egy pályázaton.
