Január 13-án dönt a devizahitelesekről az Ab?

Legkorábban ekkor dönthet a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványáról.

„Hogy mikor lehet döntés az ügyben, jelenleg nem tudom megmondani” – mondta Bitskey, hozzáfűzve: az indítvánnyal jelenleg az ügy előadó bírája foglalkozik, és amint elkészítette határozattervezetét, a testület teljes ülése megkezdi a tárgyalását.

Korábban a főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az alkotmányértelmezéseknél a törvény nem szab határidőt az Ab-nek, ám súlyának és jelentőségének megfelelően kezeli a testület az indítványt. Általában egy ügyben akkor születhet meg az Ab határozata, amikor az előadó bíró által készített tervezet alapján az alkotmánybírák többségi véleményt alakítanak ki. Az Alkotmánybíróság január 10-éig tart ítélkezési szünetet, így az első ülésre a január 13-ával kezdődő héten kerülhet sor.

Az Ab-n arról egyelőre nem tudtak felvilágosítást adni, hogy az első ülés napirendjén szerepel-e a kormány devizahitelekkel összefüggő indítványa. Ebben az ügytípusban egyébként az Ab nem jogszabályt semmisít meg, hanem az alaptörvény rendelkezését értelmezi konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben abban az esetben, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből.

A kormány indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton való megváltoztatásának kérdését veti fel egyebek között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt; az indítvány gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt felveti a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét. A kormány ennek vizsgálatára kérte a Kúriát, amely ha kimondta volna a devizahitelek alkotmányellenességét, utólag módosíthatóvá váltak volna a szerződések, így érvényesítve az egyenlőség elve alapján az ügyfelek érdekeit is.

A Kúria Polgári Kollégiuma december 16-ai ülésén azonban jogegységi határozatban mondta ki egyebek között azt, hogy a devizahiteles szerződések pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem tekinthetők érvénytelenek, az adósoknak kell viselniük a teljes árfolyamkockázatot. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte: a Kúria a bankok oldalára állt, Kövér László házelnök pedig gyáva döntésként értékelte a testület határozatát.

A kúriai döntés után egy nappal Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormánynak tovább kell dolgoznia a devizahitelesek érdekében, célja a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetése a hazai pénzügyi rendszerből, de még várják az Európai Bíróság döntését. (A luxemburgi székhelyű testület a Kúria egy évvel ezelőtti indítványa alapján az egyoldalú szerződésmódosításokkal összefüggésben határoz várhatóan a következő hónapokban.)

Így most már az Alkotmánybíróságnak kell döntenie arról, hogy foglalkozhatnak-e érdemben a devizahitelekkel. A Figyelő pénteken megjelenő számának csütörtökön az interneten közzétett előzetese szerint a hetilap „Fidesz közeli parlamenti körökből” úgy értesült, hogy néhány héten belül a parlament elé kerülhet a devizahitesek terheinek könnyítését szolgáló mentőcsomag, azt követően, hogy az Ab dönt a kormány megkereséséről. Az Ab a Figyelő értesülése szerint már a napokban kihirdetheti állásfoglalását. A hetilap forrásai szerint a kormány egy esetben futhat ki az időből, azaz nem tudja megalkotni az országgyűlési választások előtt az új jogszabályt, akkor, ha az Európai Bíróság nem dönt február végéig.