A parlament múlt év végén módosított több energetikai törvényt, ebbe került be az előbbi szabály is.
Szintén februártól kell alkalmazni az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásaira vonatkozó eljárási határidőket, valamint az eljárásaiban közreműködő szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidőt.
A határidőket tartalmazó kormányrendelet-tervezet szerint – amely a kormány honlapján jelent meg – a szakhatósági eljárások közül 45 napos az ügyintézési határideje a következőknek: telephely-alkalmasság, erőmű-létesítés, bővítés, üzemidő-hosszabbítás nukleáris biztonsági engedélyezése; a létesítmény átalakításához szükséges biztonsági engedély; az időszakos biztonsági felülvizsgálat keretében talált eltérés jóváhagyása, továbbá a tervezési alapfenyegetettség meghatározása, illetve a fizikai védelmi terv engedélyezése.
Harmincnapos az ügyintézési határideje egyebek között a nukleáris építmény építési engedélye ellenőrzésének, a nukleáris létesítmény baleset-elhárítási intézkedési terve ellenőrzésének, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltési feltételei jóváhagyásának is. Az ügyintézési határidők – mindkét esetben – egyszer, 10 nappal meghosszabbíthatók.
Németh Lászlóné a következő időszak egyik legfontosabb feladatának nevezte a magyar cégek felkészítését a paksi atomerőmű bővítésében való részvételre. A nemzeti fejlesztési miniszter remélte, hogy viszonylag gyorsan megállapodás születhet a bővítésével kapcsolatos államközi hitelszerződésről, és így hamarosan indulhatnak a műszaki egyeztetések.
A Moszkvával való együttműködés kapcsán Aszódi Attila úgy nyilatkozott: az oroszok egyértelműen meghatározó szereplők az atomerőmű-piacon, így a döntés legjelentősebb oka azonban nem műszaki és még csak nem is politikai, hanem gazdasági jellegű.
Nógrádi György úgy véli: Oroszországgal a kapcsolatokat nem lazítani kell, hanem szorosabbra fűzni.
