Orbán: Már nem a válságkezeléssel kell foglalkozni

A kormányfő arról is beszélt, hogy a versenyképességhez új európai stratégiára van szükség.

A kormányfő több mint félórás beszédében – hallgatósága, köztük európai jegybanki vezetők, pénzügyi szakemberek előtt – a versenyképességhez szükséges új európai uniós stratégiát szorgalmazott. Ehhez szerinte az eurózóna pénzügyi stabilitására van szükség, valamint arra, hogy az euróövezeten kívüli országok megkapják a legteljesebb gazdaságpolitikai szabadságot.

Emellett integrálni kell a balkáni országokat az Európai Unióba, mert az elhalasztott, késleltetett bővítés erőpocsékolás; szabadkereskedelmi megállapodást kell kötni az EU és az Egyesült Államok között; „pragmatikus alapon” újra kell rendezni az EU kapcsolatait Oroszországgal, és meg kell teremteni a módját az ottani nyersanyagoknak, energiaforrásoknak az európai gazdaság szerkezetébe való optimális beépítésének; továbbá olcsó, az Egyesült Államokéval azonos árú energiaellátásra van szükség a versenyképességhez – sorolta. Az utóbbival kapcsolatban kijelentette: „félre kell lökni” a nukleáris energiával szembeni ellenállást és „az állam szerepe az árszabályozás kérdésében” doktrínáját.

Orbán Viktor beszéde végén arról szólt, hogy Közép-Európa az európai gazdasági térség növekedési motorja lehet a következő időszakban. Ehhez a jövőben is jól kell kapcsolódnia a német gazdasághoz – jegyezte meg.

Szerinte az európai növekedési motor pozíciójához erőkoncentrációra van szükség. Példaként említette erre az osztrák és a német nagykoalíciót, valamint kormánya kétharmados többségét, amely nélkül nem sikerült volna a megújulás politikája. Emiatt zárásul arra biztatta a választókat, ne felejtsék ki a mérlegelési szempontok közül a politikai erő és a kormányzóképesség kategóriáját, mert ezen múlhat később, hogy sikeres vagy sikertelen gazdaságpolitikát folytatnak-e majd a kormányok.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerint fenntartható pályára állt a magyar gazdaság növekedése, amelynek a szerkezete is egészséges irányba tolódott el, és a kedvező tendencia tartósnak ígérkezik.

Orbán Gábor pénteken sajtótájékoztatón közölte: a beérkezett adatok alapján egyre biztosabbnak tűnik, hogy a magyar gazdaság 2013. évi növekedése a legutóbbi előrejelzésben közölt 0,9 százalékot elérte, sőt minden bizonnyal meghaladta az 1 százalékot. A GDP idei növekedéséhez egyre markánsabban járul hozzá a belső kereslet élénkülése, amit a reáljövedelmek emelkedése és az alacsony infláció támogat. A jegybank növekedési hitelprogramjának kedvezményes hitelei, valamint az európai uniós források hatékonyabb felhasználása pedig tovább segítik a beruházásokat.

Kérdésre válaszolva közölte: a forint jelenlegi gyenge árfolyama egyelőre nem ad okot arra, hogy az idei költségvetés számait felülvizsgálják, erre legfeljebb akkor kerülhet sor, ha az árfolyam tartósan elszakadna attól a (310 forint/eurós) szinttől, ami a tervezésben szerepelt.

Olyan időket élünk, amikor a kormányoknak és jegybankoknak nagyon szorosan együtt kell működni, össze kell fogni – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a konferencián. Matolcsy György megnyitó beszédében kiemelte: az Európai Unió összes tagállamának végső soron kötelező lesz belépni az eurózónába, bevezetni az eurót, azonban meg kell fontolni, mikor kell ezt megtenni. Matolcsy kiemelte: napjainkban a kormányoknak és a központi bankoknak együtt kell működni, Magyarországon a kormány és a jegybank új vezetése „kéz a kézben” együtt dolgoznak.

Matolcsy György a megnyitó beszédében jó egészséget kívánt a pénteki konferencia és a díj névadójának, Lámfalussy Sándornak. Az MNB elnöke ezzel párhuzamosan Lámfalussy Sándor köszönő szavait is tolmácsolta a konferencia résztvevőinek. Matolcsy György bejelentette: Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke kapja az első Lámfalussy-díjat. A konferencián az eredeti programhoz képest a török jegybank alelnöke nem vesz részt. Az eredeti program szerint előadást tartott volna Turalay Kenc, a török jegybank alelnöke.

Bármilyen lépés a központi bank részéről most hiba lenne a feltörekvő piacokon tapasztalt árfolyam-ingadozások miatt – mondta a Wall Street Journal napilapnak pénteken Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke és a monetáris tanács tagja. Gerhardt Ferenc szerint a Magyar Nemzeti Bank szorosan rajta tartja a szemét a nagy piaci szereplőkön és nagyon óvatosan jár el. Gerhardt az MNB által szervezett pénteki Lámfalussy-konferencia előtt nyilatkozott a lapnak.

Az elmúlt héten a feltörekvő gazdaságok piacain komoly árfolyam-ingadozások rázták meg a nemzeti valutákat. Dél-Afrikában, Indiában és Törökországban is emelték a banki alapkamatot, hogy így próbálják megállítani a valuták gyengülését. Az MNB 2012 augusztusa óta fokozatos lépésekben 7,0 százalékról 2,85 százalékra csökkentette az alapkamatot, de Matolcsy György, az MNB elnöke szerdán hangsúlyozta, hogy a forint gyengülése ellenére is van még további mozgástér az alapkamat csökkentésére.